47177. lajstromszámú szabadalom • Fűthető nátrongőzfejlesztő
— 2 — nyílásaiba tömítve vannak hengerelve. Ez az elrendezés biztosítja, hogy a (dl) füsthuzatokat csakis a nátronlúg, az (el) füsthúzatokat pedig csakis a víz érinti. Hogy az (F) palástcsövek belsejében levő és a hőnek leginkább kitett folyadék, továbbá a (B), illetve (C) kamarákban levő nagyobb tömegű és ezért hűvösebb folyadék között a kellő keringést biztosítsuk, az (F) palástcsövek az illető kamarák felé tölcsérszerűen kiszélesednek. Hogy a nátronlúg és víz között a hőátvitel kedvezően történjék és az elpárologtatandó víz megfelelő keringésben legyen, a (B) lúgkamarákba alkalmas helyeken (G) kígyócsövek vannak beépítve, melyek a (C) vízkamarákban torkollanak ki. A (HJKL) csővezetékek a 43022. sz. törzsszabadalomban leírt kazán (a, e, o, b) csőevzetékeinek felelnek meg, nevezetesen a (H) frissgőzvezeték a (C) vízkamara gőzteréből a hajtandó (és a rajzon nem ábrázolt) gőzerőgéphez vezetnek, míg a (J) vezetékek a (B) lúgkamarák gőztereit egy (ugyancsak nem ábrázolt) kondenzátorral kötik össze. A (K) csővezeték a kazántápláló vizet, az (Ll1 ) csővezetéken pedig az erőgép fáradt gőze megy a nátronlúgba. A most leírt nátrongőzkazán üzeme általában megegyezik a 43022. sz. törzsszabadalomban leírt gőzkazán üzemével, a tüzelés különleges berendezése és elregdezése pedig ezenkívkl a közetkező üzemi eljárások alkalmazását is megengedi: Ha a kazánban levő nátronlúg hosszabb ideig tartó vízalatt való menetnél az erőgép fáradt gőzének fölvétele következtében annyira fölhigúlt, hogy szintje pl. a 2. ábrán v—v betűvel jelzett szintet érte el, az összes (D dl) tüzelések üzembe hozatalával a lúgot ismét a legnagyobb töménységig lehet besűríteni és a naszádot újabb víz alatt való menetre előkészíteni. Abban a mértékben, amelyben a lúg szintje a besűrűsödése következtében sülyed, a tüzeléseket fölülről lefelé haladva, sorban eloltjuk. A legnagyobb koncentrációnál a lúg szintje körülbelül a w—w vonalnak felel meg (2. ábra). Ha másrészt hosszabb ideig tartó vízalatt való menetnél az elpárologtatandó víz szintje körülbelül az y—y vonalig sülyedt (2. ábra) és a víz fölött való menetnél a (C) vízkamarát a kondenzátorból vagy valamely tartaléktartályból fokozatosan föltöltöttük, az (E e) tüzelései leírt elrendezése következtében először is amíg a kazánban levő elpárologtatandó vizet párologtathatjuk el gyorsan, a vízszín emelkedése mérvében pedig a fűtőfölületet a középső és végül a legfölső (E el) tüzelések üzembehozatalával nagyobbíthatjuk. A fűtőfölületet akként is lehetne nagyobbítani, hogy nem az összes füsthúzatokat fűtjük közvetlenül, hanem csakis az alsó füsthúzatokat szereljük föl petroleumtüzelésekkel és hogy az egynemű tüzelések között (a rajzon nem ábrázolt) elzárható csőkapcsolatokat alkalmazunk, melyek a füstgázok oly vezetését teszik lehetővé, hogy azok vagy csak a legalsó, vagy a legalsó és középső, vagy az összes egynemű füsthuzatokon menjenek át. A nátronlúg besűrítésénél célszerűen akként járnánk el, hogy a füstgázokat először az összes (dl) füsthuzatokon vezetjük át, a lúgszint sülyedésének mérvében pedig a fölső és alsó (dl) füsthuzatokat elzárjuk. A vízkamarák táplálása közben a füstgázokat először csakis a legalsó (el) füsthuzatokon vezetjük át és abban a mértéktékben vezetjük a középső és fölső füsthuzatokba, amelyben a vízszín emelkedik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 43022. sz. törzsszabadalomban védett, közfalak által víz- és lúgkamarára osztott fűthető, nátrongőzkazán egy foganatosítási alakja, melynek füsthuzatai az összes kamarákon át vannak vezetve;, azáltal jellemezve, hogy a füsthuzatok ama kamarákban, melyek tartalmát közvetlenül fűteni nem kell, (F) palástcsövekkel vannak körülvéve, melyek belseje ama kamarákkal van kapcsolva, melyeket a füstgázoknak közvetlenül kell fűteniök.
