47176. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás oly gőzkazánoknál, melyek az üzemi gőzt nátrongőzkazánokban fejlesztik és gőzerőgép ennek az eljárásnak foganatosítására
más az (A) gőzgyüjtőben uralkodó nyomás fölé nem emelkedik, akként megy végbe, hogy a friss gőz először egymásután a (P) nagy- és (Pl) középnyomású hengerben dolgozik és hogy ezután a gőz egy része a (P2) kisnyomású hengerbe, más része pedig az (F) vezetéken a nátrontartályba megy. Az (fl) lefojtótag ekkor zárva van, míg az (f2 ql) rl) lefojtótagok nyitva állanak. Ha már most a nátrontartályban 'uralkodó nyomás az (R) gőzgyüjtőben uralkodó nyomást túllépi, az (A) nátrontartályba vezetett gőzt a (Q) gőzgyüjtőből vesszük, melyben megfelelően nagyobb nyomás . uralkodik. Ezt akként végezzük, hogy az (f2) lefojtótagot zárjuk és az (fl) lefojtótagot nyitjuk, a(ql) tagot pedig lefojtjuk. Az (F) kifúvató vezetékben a nyomást azáltal is fokozhatjuk, hogy a (P) nagynyomású henger töltését nagyobbítjuk. A (P2) kisnyomású henger fáradt gőze állandóan a (D) kondenzátorba áramlik át. Az 5. ábrán látható gőzerőtelepnek három fokozatban dolgozó gőzturbinája van. Eme turbina egyes (S SÍ S2) nyomás fokozatai a munkafolyamat tekintetében a 4. ábrán látható hármas expanzióval dolgozó gép három (P Pl P2) hengerének felelnek meg. Ép így az egyes nyomásfokozatok között bekapcsolt (T) és (U) összekötő vezetékek is a 4. ábrán látható gép (Q) és (R) gőzgyüjtő tartályainak felelnek meg. Mikor az (A) nátrontartályban a nyomás aránylag csekély, a nátrontartályba vezetendő gőzt úgy, mint a föntebb leírt hármas expanziójú gépnél az (U) összekötő csőből, mikor a nyomás nagyobb, a (T) összekötő csőből vesszük. Az (fl f2 tl ul gl éswl) lefojtótagok elrendezése a 4. ábrán látható gép lefojtótagjai elrendezésének felel meg. A 6. ábrán látható gőzerőtelepnél a találmány tárgya (V VI) ikergőzturbinánál alkalmazva látható. Az (E F G W) csővezetékek elrendezése az 1. ábrán látható elrendezésének felel meg. Az 1. ábrán látható dugattyús ikergéphez hasonlóan az egyik (V) turbina fáradt gőzét itt is a nátrontartályba, a másik (VI) turbina fáradt gőzét pedig a kondenzátorba vezetjük. Az összes föntebb leírt gőzerőtelepeknél a bevezetőleg jelzett célt, hogy a nátrontartályban föllépő nyomás növekedés következtében szükséges gőztöbblet minimális legyen, elérhetjük, minthogy csakis a munkahengerek, illetve nyomásfokozatok egy részének kell nagyobb töltéssel dolgoztatni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üzemeljárás oly gőzkazánoknál, melyek az üzemi gőzt nátrongőzkazánokban fejlesztik, azáltal jellemezve, hogy a gőzerőgép fáradt gőzének egy részét a nátronkazánba, más részét a kondenzátorba vezetjük. 2. Az 1. alatt védett üzemeljárás foganatosítására egy ikergőzerőgép, azáltal jellemezve, hogy a (C) illetve (V) gőzerőgép egy részének fáradt gőzvezetéke az (A) nátrontartállyal, másik részének vezetéke pedig a (D) kondeuzátorral van kapcsolva. 3. Az 1. alatt védett üzemeljárás foganatosítására egy kompaundgép két egynemű kisnyomású hengerrel, azáltal jellemezve, hogy az egyik (KI) kisnyomású henger az (A) nátrontartállyal, a másik (K2) kisnyomású henger pedig a (D) kondenzátorral van kapcsolva. 4. Az 1. alatt védett üzemeljárás foganatosítására egy nagy- és egy kisnyomású hengerből álló kompaundgőzgép, azáltal jellemezve, hogy a (P Pl P2) hengerek vagy (S SÍ S2) fokozatok között bekapcsolt (Q R) gőzgyüjtők a nátrontartálylyal és a gőzerőgépnek legkisebb nyomású (P2 S2) része a (D) kondenzátorral van kapcsolva és hogy a (Q) és (B) gőzgyüjtők mögött a nátrontartályba vezető vezetékbe (fl f2) lefojtótagok vannak bekapcsolva, melyek segélyével a nátrontartályhoz vezető (F) vezetéket a gőzgyüjtők bármelyikével lehet kapcsolni. 5. A 4. alatt védett többszörös expanzióval dolgozó gőzgépnél egy üzemeljárás, azáltal jellemezve, hogy a nátrongőzka-