47145. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok elárúsítására
4 -fogvatartott pénzdarabok, átellenbe kerülnek a (38) csatornának fölső végénél lévő, a pénzdarab átbocsátására rendelt (77) nyílással (12. ábra). A (74) gyűrűs peremből, a tárcsával párhuzamosan a (78) nyúlvány nyúlik befelé, melyben szélei lényegileg súgárirányúak. Ezen nyúlványnak (79) széle vagy fölülete teljesen megfelel a dob (70) fölületének. Amikor a dob a fogantyú segélyével működtetett tárcsa a befogott pénzdarab behatása alatt, — mint föntebb említettük, — előre mozog, az említett (70) és (79) fölületek egymás mellett haladnak, azonban nem szükségképen érintkeznek egymással. Midőn a tárcsát a rugója visszaforgatja, a (79) fölület hozzáfekszik a (70) fölülethez és a dobot visszaállítja eredeti helyzetébe. Az (54) tárcsának alsó részénél (80) be. mélyítés van ós ennek külső oldalánál a födéllapnak a (74) gyűrűsperemmel szomszédos része el van metszve, hogy így (81) hasíték keletkezzék, mely rendesen a szekrényben a (32) tálca fölött kiképezett (82) kibocsátó nyílás fölött foglal helyet. A (81) hasítéknak belső szélénél, a kibocsátó nyílás síkjában, a lejtős (83) fölüiet van kiképezve (12. ábra), mely alkalmas arra, hogy a csatornában lefelé mozgó tárgyat irányától eltérítse és a (81) hasítékon át a (82) kibocsátó nyíláshoz irányítsa. Ha olyan pénzdarabot vagy tárgyat dobnak a bevezető nyílásba, melynek méretei kisebbek azon pénzdarab méreteinél, amelynek bedobására a készüléknek működnie kell, akkor az a (69) és (76) fölületek közé és innen a (72) fölület és a dob és tárcsa átellenes fölülete által képezett széles csatornába, innen pedig a (73) fölület és a (74) gyűrűs perem közötti térbe jut, ahol mindaddig szabadon fut, míg a (83) lejtős fölületbe ütközik, mely azt a kidobóvezetéknek (80) bemélyítése felé téríti. Az ebbe való bejutást ennek rézsútos (84) széle is megkönnyíti, honnan aztán az illető tárgy a (82) nyíláson át kiesik. Midőn a készülék nyugalomban van (1., 5., 7., 8. és 13. ábrák), a (43) bevezető nyíláson keresztül a tartányból folyadék hatol a kimérő (49) tartóba, azonban annak az (50) nyíláson való átfolyását az (51) golyószelep megakadályozza. Egy (26) pohár a (49) tartóra már rá van illesztve, míg a pohártartóban lévő poharak közül a legalsónak (27) pereme a dob fölső részének koncentrikus szélein nyugszik (4. ábra). Ha most valaki egy pohár italt akar venni, bedob egy (23) pénzdarabot a csatornába és a (60) fogantyút az óramutató forgásának irányában elforgatja. A pénzdarabnak a (69) és (70) fölületekkel való kapcsolódása következtében a működtető tárcsa a dobot forgásra indítja. A dob forgásának első hatása az, hogy a folyadéknak további bevezetését elzárja, mimellett a kimérőtartóban a kiszolgáltatandó mennyiségű ital bennemarad. A golyószelep még mindig rászorúl az (50) nyílásra; azonban amikor a (49) tartó függélyes állásából több mint 90°-ú szögben elforgatott, a golyószelep kezd a nyílástól eltávolodni (2. ábra) és így a folyadék lassan befolyik a pohárba. Midőn a (49) tartó közeledik legmélyebb állásához (3. ábra), melynél a (60) fogantyú a (65) ütközővel érintkezik, az arra húzott pohár eredeti állásához képest már megfordult és egyszersmind a szekrény fenekén, a (32) tálcza fölött lévő nyílás fölé állt. Most már a folyadék súlya elegendő arra, hogy a poharat a tartóról letolja, minek következtében az a szekrényből kidobatik és eközben, egyenesen állva, a tálcára esik. A folyadék kiszolgáltatása azon idő alatt, míg a pohár leesik, véget ér s ugyanazon pillanatban a pohár feneke is érintkezik a tálcával. Amikor a folyadék és az ezt tartalmazó pohár kiszolgáltatása megtörtént, a vevő az emeltyűt elbocsátja és a (61) rúgó feszültsége a működtető tárcsát balfelé visszaforgatja. Ennek következtében a pénzdarabnak a (69) és (76) fölületekkel való kapcsolódása megszűnik és mivel ugyanekkor átellenben áll a (77) hasítékkal, ezen és a (38) csatornán át legurul a (36) szelencébe. Ugyanekkor a működtető tárcsának (79) fölülete hozzászorul a dobnak (70) fölületéhez és így a dobot visszaforgatja kezdeti állásába. Mindannyiszor, valahányszor akár a dob, akár a működtető tárcsa rendes állását elhagyja, a