47143. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylámpa

csonkakúpalakú vagy megközelítően csonkakúpalakú (9) terelőlemez van elrendezve, melynek fölső keskenyebb vége, a (10) hasíték kivágásával, abban a síkban van elzárva, amelyben az elgőzösítőcső és a keverőcső egymást keresztezi. A (9) terelőlemez, továbbá a (10) hasíték oldaltoldatait képező (11) hasítékokkal és a hasítékok szélein függélyes (12) részekkel van ellátva, melyek egészen a (10) hasíték síkjáig vagy e fölé nyúlnak. A (11) oldalhasítékok alsó végétől a (13) kémény nyúlik fölfelé. A (13) kéményben az (1) elgőzösítőcső fölött és ehhez párhuzamosan a lefelé meghajlított (14) elosztólemez van elrendezve, mely (15) hasítékkal van ellátva. A hasíték a (2) keverőcsőtől indul ki és az (1) elgőzösítőcső fölött kétoldalt a (13) kémény felé terjed úgy, hogy az égéstermékek, miután az elgőzösítőcső vön végig súrlódtak, fölső útjok közben a keverőcsővel érintkezésbe lépnek. A (16) reflektor a (9) terelőlemez alatt és e lemez alsó részén belül a (17) gyűrűhoronnyal van ellátva, mely a meggyújtásra használt szesznek és alkalmas tűzálló (18) fölszívóanyagnak, pl. aszbesztnek fölvételére szolgál. A (16) reflektornak a (17) horony és a (9) terelőlemez között fekvő része (19) áttörésekkel van ellátva, hogy a (4) lángzót körülvevő (20) lámpagolyó belsejéből levegő vezettessék be és a lámpa meggyújtásánál a szesz elégetése elősegíttessék. Jó szeszláng biztosítása czéljából a (17) horony drótszövetből készült (21) födéllel van ellátva, mely a horonytól fölfelé és befelé a (2) keverőcső felé terjed, hogy egy megfordított csatornát képezzen, mely épúgy, mint a (17) horony (18) fölszívóanyaggal van megtöltve. Hogy az utóbbihoz szesz vezettessék, a (22) cső van elrendezve, mely a (23) tölcsércsőbe torkollik. Az utóbbit a (24) dugó rendesen zárva tartja; a dugón a (25) rúd van átdugva, melynek alsó végén a (26) aszbesztmassza van elhelyezve. A (27) harang (28) ajtóval van ellátva, mely rendesen zárva tartatik. Ha a lámpa meggyújtandó, akkor a (28) ajtót nyitjuk és a (24, 25, 26) részek által képezett gyújtót kihúzzuk. Ezután a (23) tölcsércsőbe és a (22) bevezetőcsőbe kellő menynyiségú szeszt öntünk és utóbbit a gyújtó segélyével meggyújtjuk, amennyiben ennek (26) aszbesztmasszáját először szeszbe mártjuk és ezt meggyújtjuk, mielőtt a gyújtót a (23) gyújtócsőbe ismét bevezetjük. Az (1) elgőzösítőcső által áthatolt (13) kémény alsó részét egy öntött köpeny képezi, melynek alsó vége egy vízszintes (30) peremmel van ellátva, hogy a (31) keretet és ezáltal a (16) reflektort, valamint a (20) lámpagolyót és a (27) harangot tartsa, melyutóbbinak alsó része levegő beeresztésére (32) lyukakkal van ellátva, azon célból, hogy a (2) csőben éghető keverék képződjék. A kéménj', továbbá a csonkakúpalakú (29) rész fölső végén a függélyes (33) peremmel van ellátva, mely a (34) bádogcsövet helyzetében tartja; ez a bádogcső a (13) kémény fölső részét képezi. A (33) perem továbbá czélszerűen három fölfelé terjedő (35) támasszal van ellátva, melyek a közös (36) fejben végződnek. A (36) fejben a (37) fölfüggesztőrúd van megerősítve. A. kémény köpenye a (2) keverőcső beeresztő végének fogvatartására (38) szorítóval van ellátva. A keverőcső a kéményköpeny (39) hasítékon átnyúlik. A kéményköpeny továbbá (40) lyukakkal van ellátva, melyeken az elgőzösítőcső (8) fúvókája átdugható. A (13) kéményköpennyel a (40a) kar van egy darabban öntve, melynek külső vége gyűrűalakú (40b) résszel bír; az utóbbi az (1) elgőzösítőcső beeresztő végét tartja, amenynyiben az utóbbit a (40c) állítócsavar rögzíti. Az elgőzösítőcső kibocsátónj'ílásának tisztítására az alábbiakban leírt módon berendezett és kezelendő szerkezet szolgál: A (42) szögemeltyű hosszabbik (43) karjában a (41) tisztítótű ül. A (43) kar fölfelé nyúlik . és kölső (44) végrésszel bír, mely megközelítően vízszintes és a (41) tisztítótűn kívül a (45) csapot tartja; az utóbbi az elgőzösítőcső helytálló végrészének a (3) kibocsátónyíláshoz párhuzamos (4) furatába illik és ebben vezethető.