47135. lajstromszámú szabadalom • Répavetőgép

Megjelent li)09. évi november hó 2ő-éi». MACxY. IvIR. SZABADALMI tt® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47135. szám. X/a. OSZTÁLY. Répavető gép. DRECHSEL PÁL FRIGYES URADALMI INTEZÓ CHEMNITZ/m GLÖSABAN. A bejelentés napja 1909 február hó 1-je. A nagybani üzemben gazdaságosan nem lehet a répamagvakat kézzel elvetni, amiért is e célra gépeket alkalmaztak. Az eddigi gépek azonban rendeltetésüknek egyáltalán nem feleltek meg, minthogy ezek a talajt nem dolgozzák át kellően úgy, hogy — különösen a sík talaj rövid idő alatt gazossá válik és rossz termést eredményez. Az ismert gépeknek egy további hátránya, hogy a vetési művelet is csak hiányos, a vetés túlmélyen, részben pedig túlsekélyen kerül a talajba és hacsak valamelyes eredményt is akarunk elérni, nagy vetőmagpazarlással kell számolnunk. A találmány tárgyánál mindeme hátrányok sikeresen elkerültetnek. A mellékelt rajz a találmányszerinti vetőgépnek foganatosítását tünteti, föl és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, mimellett a vezetőgzerekezet metszetben van ábrázolva, a 2. ábrán pedig fölülnézetben, míg a 3. ábra a magvakat kiemelő és kiszóró szerkzetet ábrázolja nagyobb léptékben. Egy elülső és hátsó kerekekkel ellátott kocsiállványon (a) csoroszlyák (barázdahúzók) vannak elrendezve, amelyek a gépnek a (p) vonóhorognál fogva történő előrevontatásánál a földet oldalvást szétlapátolják, tehát föltúrják, lazítják és barázdákba osztják. Mindegyik csoroszlya mögött egy-egy (b) henger, illetve görgő van elrendezve, amelyek a barázdákat kevéssé laposra nyomják, oly célból, hogy a magvak ne kerül-' jenek túlmélyen a talajba. Ezen (b) görgők után egy-egy (e) vetőcsoroszlya következik, amelybey fölülről egy (c) elevátorba torkolló (d) cső csatlakozik. Az elevátor a 3. ábrán látható módon a vetőmagot tartalmazza, amely egy végnélküli szalagra vagy láncra erősített és (1) kerék körül vezetett serlegek által a magasba emeltetik. Az elevátort az (m) járókerekek hajtják, amelyeknek mozgása az (n) és (c) fogaskerekek útján az (1) kerékre vitetik át. A (g) serlegek lefelé való mozgásuk közben a magvakat a (d) vetőcsőbe hullatják úgy, hogy ilykép a magvak a serlegek egymástóli távolságának megfelelő időközben az (e) vetőcsoroszlyán keresztül a talajba jutnak. Hogy az összes magvak kihullhassanak a serlegekből, az utóbbiaknak elülső fala (k) csnkló körül forgatható és rúgó által tartatik a serleg oldalfalaival kapcsolatban. Ha egy serleg vetőmag kiszórás céljából az (1) kerék körül mozog,