47127. lajstromszámú szabadalom • Billentyűzet

író-, szedő- és hasonló billentyűs gépeknél is, amennyiben az utóbbiaknál ugyanazon billentyűk nemcsak a rajtuk följegyezett jelek beállítására vagy lenyomatására, hanem ezenkívül még a papírtartónak (a lenyo­mott billentyű rendszáma által kifejezett értékekkel, vagy az ezen rendszám által kifejezett mértékkel való) előre-vagy hátra mozgatására is használható. Ez úgy a sor irányában, mint erre harántirányban is tör­ténhetik, ami csak alkalmas átváltok elő­zetes működtetésétől függ. Tehát e billentyűzet használatánál a bil­lentyűsorok számával megegyező számú, a .billentyűemeltyűket helyettesítő eszközök által sokkal több hatás létesíthető és sok­kal több fogás végezhető, mint eddigelé nagy számú billentyűemeltyűk alkalmazása mellett, mimellett az átváltó berendezések, melyek a billentyűk működéseit átváltják, szintén ugyanazon eszközök által, azaz ugyanazon billentyűzeten belül elrendezett billentyűk és hidak által mozgathatók. Ebből következik, hogy bonyolúlt gépek összes munkafolyamatai (azok is, melyek eddigelé mindig kézifogások által végeztettek) a bil­lentyűzetről hozassanak létre úgy, hogy a gépet távolban vagy sablonok által önmű­- köíJőap„kezelhetjük. A rajz 1. ábrája a találmány oly kiviteli oldalá­nak fölülnézete, mely egyformán alkalmas elektromos, pneumatikus, hidraulikus vagy mechanikusan üzemben tartott beállító beren­dezésekhez vagy beállító készülékekhez. A 2. ábra e bil'entyüzet baloldali felének elölnézete. A 3. ábra a billentyűzet jobboldali felének oldalnézete. A 4. és 5. ábra oly berendezés két nézete, mely a billentyűknek vagy a közvetlenül ezek által mozgatott átvivő tagoknak a le­szorított helyzetben való fogva-tartására és újbóli szabadd átételére szolgál. E kiviteli alaknál például öt hosszsorban kilenc-kilenc, összesen tehát negyvenöt bil­lentyű van elrendezve és mindegyik sor alatt egy-egy hosszsor összes billentyűi részére közös, a helytálló (a) pontok körül forgatható (b) kengyel van elrendezve. To­vábbá mindegyik billentyű-harántsor alatt az illető sor öt billentyűje részére közös (C) kengyel van elhelyezve. A (c) haránt­kengyelek például a (b) hosszkengyelek fölött fekszenek. Az elrendezést azonban megfordítva is foganatosíthatjuk. Mindegyik kengyel tehát két egykarú emeltyűvel hasonlítható össze, melyeket egy rúd köti össze egymással. A kiképzés azonban olyan is lehet, hogy e kengyelek helyett egyenes vonalban vezetett rudak vagy sinek alkal­maztatnak, miért is helyesebb a kengyele­ket «hídnak» nevezni. Hogy mily ^eszközökkel vitetik át a bil­lentyű lenyomása a beállítandó, vagy moz gatandó gépekre, az közömbös. így például a rajzon a (bl) híd az (u) forgattyú által oly módon van a (v) csappal összekötve, hogy a híd lenyomása által a csaptest nyi­tott] helyzetben forog, míg a csap a híd fölemelkedésénél záródik. A (b3) hídnál pél­dául az van föltüntetve, hogy miképen nyittatik egy csővezeték (w) golyós, kúpos vagy tolattyús szelepe stb. a híd lenyomá­sánál. A (cl) híd egy elektromos vezeték (s) áramszakítójával kontaktusával van ösz­szekötve úgy, hogy a híd lenyomásánál az áram záratik és a tulajdonképeni beállító Jséssölékhez haladó vezetékbe áramot küld; a híd fölemelkedésénél az áram ismét meg­szakíttatik, vagy megfordítva. A berende­zés oly módon is kiképezhető, hogy mind­egyik helyzetben áramkört zár úgy, hogy a billentyű lenyomásnál és fölemelkedésnél más és más áramkör záratik. A (c2) híd például a (t) átvivőemeltyűvel, a (c3) híd az (y) szögemeltyűvel, vagy az (x) húzó- vagy vonórúddal, a (c4) híd a (z) kötél, vagy lánchajtással és a (c5) híd a (p) tengely (o) fogas hajtásával van összekötve, mely ten­gelyforgatás által viszi át a forgást. A (d) billentyűszárak kiakasztható ütkö­zőkkel vannak ellátva, melyek akkép van­nak berendezve, hogy a hidat csak meg­határozott útdarabon viszik magukkal, habár a billentyű tovább mozog is. A föltüntetett billentyűzetnél mindegyik billentyűszáron annyi ily ütköző rendezendő el, mint ahány híd egymást e helyen keresztezi és pedig

Next

/
Thumbnails
Contents