47126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen oldódó kettős sók előállítására teobrominnátriumból és alkalihalogenidokból

1900, 913. lap), ezek azonban csak önké- | nyes összetételű keverékek. A koffeinokáliumbromid egyenlő mennyiségű koffeinből és brómkáliumból, a koffeino-nátriumjodid pedig 7-1 rész koffeinből és 2 9 rész jódnátriumból áll úgy, hogy még csak molekuláris arányú keverékekről sincs szó. Ezek a készítmények tehát a jelen eljárás szerint előállított készítményekkel össze sem hasonlíthatók. Ezenkívüi a koffein reakciói lényegesen eltérnek a teobromin reakcióitól. Ez alkáliákban oldható és velük, valamint báriummal jól jellemzett sókat alkot (1-Beilstein, 3. kiadás, III. kötet, 955. lap), míg a koffein bázisokban nemcsak hogy nem oldható, hanem azokkal főzve meg is változik. Minthogy a találmánybeli eljárás szerint előállítandó termékek halogénalkáliáknak vegyületei a teobromin föntemlített alkálisóival ennélfogva azok alapján különböznek a koffein és halogénalkáliák fönti elegyeitől, ami már az új kettős sók analitikai viselkedéséből is kitűnik, amennyiben azok savak behatása alatt teobromin leválása közben megbontatnak. Ama önkényes összetételű koffein kettős vegyületekkel szemben a jelen eljárás szerint előállított termékek azzal az előnnyel bírnak, hogy meghatározott molekuláris összetételük van, ami ez orvosra nézve különösen értékes. , Ezen kívül ezek fiziológiai szempontból lényegesen eltérő hatást gyakorolnak és az rántsem rendelheti egyszerűen az egyik készítményt a másik helyett. A jódnátrium kettőssó a hatékony alkatrészeket, jódnátriumot és teobromint megközelítően egyenlő mennyiségekben tartalmazza és a klinikai vizsgálat alkalmával orvos kobizonyos betegségeknél nagyon kedvező hatású készítménynek bizonyult. | I. P é 1 d a. 18. rész teobromint 4 rész marónátriumnak mérsékelten koncentrált vizesoldatában föloldunk és 5-85 rész tiszta klórnátriumot adunk hozzá. Az oldatot szükség esetén szűrjük, bepárologtatjuk és a maradékot megszárítjuk és összedörzsöljük. II. Példa. 20-2 rész ismert módon előállított száraz teobrominnátriumot 15 rész jódnátriummal együtt lehetőleg kevés vízben oldunk, az oldatot beszárítjuk és a maradékot porítjuk. Természetes, hogy az előállítás ezen módját némely tekintetben módosíthatjuk és a halogénnátriumsók helyett más alkáliák megfelelő sóit, pl. jódkáliumot vagy brómkáliumot kombinálhatunk a teobrominalkáli-vegyületekkel. A teobromin-halogénalkáli kettőssók mindannyian fehér, alkáliás hatású, keserű ízű porok; vízben és hígított alkáliákban könynyen oldódnak, de savak teobromin leválása közben megbontják azokat. A szokásos reagenciák segítségével bennük a halogént, jódot, brómot vagy klórt könnyen kimutathatjuk úgyszintén megfelelő reakciók útján a kálium- vagy nátriumtartalmat. Az összes sók éterben, petroleuméterben és benzolban oldhatatlanok, abszolút alkoholban forralva és csak igen nehezen oldódnak, míg hígított alkoholban és glicerinben, különösen melegítve, könnyen oldhatók. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás könnyen oldható kettős sók előállítására teobrominnátriumból és alkálihalogénidokból, jellemezve azáltal, hogy a komponenseket víz jelenlétében molekuláris mennyiségekben hagyjuk egymásra hatni. RE8ZVÉNVTÁA8ASÁQ NYOMOÁiA SUOAPMTG*