47095. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági gyorsfőző

hat a keret. Eme keretnek két, a (e) csapoktól 90—90° távolságban lévő furatába pedig az (f) fűtőszerkezet két e csapja van ágyazva, (vagy a kereten vannak átlósan szemben a csapok és ezeken forog a fűtőszerkezet) úgy, hogy a fűtőszerkezet az (e e) csapok által képezett és a (c c) csapok által képezett forgástengelyére derékszögű forgástengely körül foroghat, tehát a fűtőszerkezet az alsó részén alkalmazott (g) nehezék hatása alatt mindig oly helyzetbe állhat be, amelyben a lángzócső fölső nyílása és a lángzó fölül van. A keretnek a (c c) csapoktól jobbra és balra eső része egymással egyenlő súllyal bírjon, épúgy a fűtőszerkezetnek az (e e) csapoktól jobbra és balra eső része egymással egyenlő súllyal bírjon. A keretnek és fűtőszerkezetnek akkép kell kiképezve lenni, hogy a csapok körül való forgásukat mi se akadályozza, ha az állvány normális helyzetéből kimozdul. A lángzó maga alapjában véve az ismert Argand-lángzók módjára van kiképezve és alúl fenékkel biró (h) lángzócsővel bir, melyre az (i) kanóc van fölhúzva. A (h) lángzócső (hl) fenekén furat van, melybe előnyösen egy fölül zárt és (il) áttörésekkel ellátott (j) cső foglal helyet, a cső körül pedig valamely fölszívó anyag (ml aszbesztréteg) van elhelyezve. A (h2) lángzófejet a (h) lángzócsőnek kifelé karimázott fölső vége alkotja, mely az elgázosított tüzelőanyag kivezetésére szolgáló furatokkal van ellátva és mely az (f) fűtőszerkezetnek (fl) fölső részére van szerelve. A lángzófej alatt egy a "fűtőszerkezet tokjának fölső részétől a lángzócső fölé nyúló és ezt körülfogó, lefelé hajlított (0) fal van alkalmazva, melynek az elgázosított tüzelőanyagot a lángzófejbe vezető (01) furatai vannak. A lángzócső és az ezen fölhúzott (i) kanóc az (f) fütőszerkezet tokjába behelyezett vagy beerősített vagy ezzel egy összefügő egészet képező (p) tüzelőanyagtartályba nyúlik, melynek (pl) födele a lángzócső körül egy alul nyitott csatornát alkot és a fejlődött gázok elvezetésére szolgáló (p2) nyílásokkal van ellátva. Eme most leírt gzorsfőző működési módja a következő: A fűtőszerkezetbe a (h) lángzócső nyílásán át a tüzelőanyagot betöltjük, mely ekkor a (j) csövön vagy ennek elmaradása esetén a lángzócső alsó fenekének nyílásán át a (p) tüzel őanyagtartályba folyik. A tüzelőanyagtartályból az (j) kanóc szívja föl a tüzelőanyagot, a lángzócsőben maradt tüzelőanyagot pedig az (ml) fölszívó anyag veszi magába, mely annak elpárolgását késlelteti. Ha már most a lángzócsőben levő tüzelőanyagot meggyújtjuk, ez a lángzócsövet hevíti, az (i) kanócban levő tüzelőanyagot elgázosítja úgy, hogy a gázok részben közvetlenül, részben a (p2) és (ol) nyílásokon a (h2) lángzófejbe mennek, és mikor innen a szabadba lépnek, a lángzócsőben égő lángon meggyuladnak, mire ettől az oxygént elvonják, amennyiben ezt maguk fogyasztják el és így az előmelegítő láng elalszik. Ha már most a gyorsfőző t lökések érik, vagy ha ez földől, a fűtőszerkezet az alkalmazott Cardun-féle fölfüggesztés következtében és a (g) nehezék hatása alatt eredeti függélyes és nyílását fönt bíró helyzetében megmarad, illetve ebbe azonnal visszatér úgy, hogy a fütőszerkezetből és tüzelőanyagtartályból a tüzelőanyag ki nem folyhatik. A tüzelőanyag kifolyását még biztosabban meggátolják a (pl) és (o) közfalak, továbbá a (h) lángzócsőben levő (ml) fölszívó réteg, amennyiben azalatt a rövid idő alatt, mely a fűtőszerkezetnek az eredeti függélyes helyzetbe való visszatéréséhez szükséges, a jelzett részek a tüzelőanyag kiömlését megakadályozzák. A gyors főző működését ezenkívül lökések nem zavarják, földőlésénél pedig a láng kialszik, minthogy a lángzófejet ilyenkor lefödő (b) tok a lángot elfojtja. Nagyobb gyorsfűzőknél a (hl) lángzócsőfenék nyílását, vagy a (j) cső alsó torkolatát egy visszacsapó szeleppel vagy dugatytyúval szerelhetjük föl, mely a gyorsfőző földőlésénél ezt a nyílást önműködően elzárja, kisebb gyorsfűzőknél azonban ez nem előnyös, mert a szelep vagy dugattyú pontos kivitelt kiván meg, mi kis méreteknél