47083. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő
sabban, a harang alatt levő tartályrészben pedig eme zérusvonal alatt ycm.-relmélyebben kell feküdnie. Hogy ennél a helyzetnél a víz a karbidtartályba befolyhasson, még a 2 = ~ föltételnek is teljesítve kell lennie. Minthogy a karbidtartályba újabb víz folyik be és abban újabb gáz fejlődik, a harang alatt a nyomás mindaddig nő, míg az úszóharang az (5) súlyt elbírja. Ha ekkor a gáznyomás (p2), s harang átmérője pedig (D) cm., az (5) szabályozósúly súlya Pg = 4 QQ-(P2—pl) gramm. Amint a harang a szabályozó súllyal együtt úszik, tehát a gáznyomás (p2), a vízszin a harang alatt y cm.-rel áll a zérusvonal alatt. Hogy már most a karbidtarp2 tályba a víz befolyása megszűnjék, a 2 <<föltételnek kell teljesítve lennie, vagyis szükséges hogy < 2 < p „2 .Ha ez a föltétel teljesítve van, a (p2) gáznyomás elérésénél a (p) cső a vízszín fölé nyúlik és a karbidtartályba víz be nem juthat. A karbidtartályból a gáz a vizet kiszorította, de a karbid alsó rétege nedves úgy, hogy kismérétű utánfejlődés lép föl. Ezt az utánfejlődő gázt a harang fogja föl, amennyiben ez állandó (p2) nyomásnál emelkedik. A (b) harang emelkedését határoló (o) harántkötés akként van elrendezve, hogy a harang az utánfejlődött gázmennyiséget fölfoghassá. Az utánfejlődésnek lehetőleg csekélynek kell lennie, mit azzal érünk el, hogy a víz a karbidtartályba csak Jassan abban, a mértékben folyhatik be, amelyben azt a (4) csap furatán elszálló gáz megengedi, ellenben a víz kiűzése a tágas (p) csövön gyorsan történik meg. Ha az utánfejlődés valamely számításban nem vehető körülmény vagy föllépett hiba következtében nagyobb, mint az a gázmennyiség, melyet a harang (p2) nyomásnál befogadhat, a harangban a nyomás növekedik és a vizet annyira visszaszorítja, ' hogy a vízszín az (1) csc végén levő (8) furatokat eléri, mikor a gázfölösleg az (1) és (s) csövön át a szabadba elszállhat. Az (s) cső fölső vége ekkor az (1) cső (2) kiöblösödésének közepén áll, mely a (6) cső végének karimázásával és az (1) cső szűk (8) furataival együtt meggátolja, hogy az elszálló gáz vizet ragadjon magával. Ha a harangból gázt vonunk el, a harang legmagasabb állásából egyenletes (p2) nyomás alatt mindaddig lefelé száll, míg az (5) súly hat. Ha ez fölfüggesztése miatt tovább nem mozoghat, a harang egy ideig megáll, a gáznyomás pedig a (p2) nyomásról a (pl) nyomásra csökken. Ennek következtében a harang alatt a vízszín sülyed és amiatt a (p) cső torkolatát eléri, ezen a csövön újból víz folyik a karbidtartályba úgy, hogy a gázfejlődés újból megindúl. A leírt folyamat mindaddig ismétlődik, míg az (a) tartályban még karbid van. Az a nyomás, mely alatt a víz a karbidtartályba újból folyni kezd, kezdetben a (p2) nyomásnál csak valamivel kisebb. Ha a karbidtartályban az alsó karbidréteg legnagyobb része átalakúlt már, megtörténhetik, hogy az utánfejlődés következtében, vagy a karbidtartályban levő karbid kimerülése miatt a karbidtartályban csak oly kis túlnyomás lép föl, hogy ezt a vizet a karbid alá szoríthatja ugyan, de a vízcsövön át a harangba vissza nem nyomhatja. Ebben az esetben a további gázfejlődés meg volna gátolva, ha az elégtelen túlnyomást a csap (4) furatán át a harangban uralkodó gáznyomás ki nem egyenlíthetné, A nyomáskiegyenlítés következtében a víz a karbidtartáiyban ismét annyira emelkedhetik, hogy a gázfejlődés újból megkezdődhetik. Magától érthető, hogy a készülék vamely alkalmas pontján gáztisztítót is be lehet kapcsolni. A (b) víztartályhoz ezenkívül két vagy több gázfejlesztőt is lehet kapcsolni, melyeket nagy gázfogyasztás esetében egyidejűleg, egyébként pedig egymás után kapcsolunk be a megfelelő (y) és (4) csapok nyílásával úgy, hogy a készüléket ritkábban kell utántöltetni. Több karbidtartály alkal-
