47074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszú fényívek előállítására

Megjelent ií>09. évi november hó 19-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI |BB[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47074. szám. Vilii. OSZTÁLYEljárás hosszú fényívek előállítására. CENTRALSTELLE FÜR WISSENSCHAFTLICH-TECHNISCHE UNTERSUCHUNGEN G. M. B. H. CÉG NEUBABELSBERGBEN. A bejelentés napja 1909 január hó 29-ike. Elsőbbsége 1903 február hó 1-je. Technikai célokra, különösen nitrogénoxidoknak légköri levegőből való előállítására szolgáló gázreakciók előidézésére fontossággal bír a magas feszültségű fényvizek készítése. Eddigelé még nem sikerült állandó magasfeszültségű fényíveket levegőben előállítani, melyek hosszabbak lettek volna kb. 6—8 cm.-nél. Miután az ilyenfajta rövid fényívek technikai célokra alkalmatlanok, azért Birkeland és Eyde a fényívet mágnesesen kifuvatták és a Badische Anilin- und Sodafabrik az egy elektród és egy vezető fémfal között keletkezett fényívet külön jellegzetes örvénylő légáram által fúvatja hosszan ki. A jelen találmány szerint lehetséges mágneses vagy másfajta kifuvás nélkül hosszú, teljesen állandó fényíveket készíteni. Ezt azáltal érjük el, hogy a friss levegőt a fényívet körülvevő edénybe több levezető helyen át akképen elosztva vezetjük be, hogy a fényív minden helyén csak annyi levegő lép be a reakcióedénybe, amennyit a fényív az egyes bevezető helyek közvetlen közelében a benne az illető helyen fejlesztett meleg segélyével arra a hőmérsékletre fölmelegíteni képes, amely a fényív föntartására szükséges. Ezen találmányi gondolat egy foganatosítási példája az, amely a rajzon tisztán sematikusan föl van tüntetve. A fényív a (B) csőben ég, mely minden oldalon számos lyukkal van átfúrva. A (B) cső a szélkazán gyanánt szolgáló (A) edénynyel van körülvéve, amelybe a kezelendő levegőt bevezetjük. A levegő az (A) edényből a (B) csőben lévő fényívbe áramlik a cső falazatában lévő kis nyílásokon át, melyek a fényív egész hosszában el vannak osztva. A lyukakkal ellátott cső helyett esetleg porózus cső is alkalmazható. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a levegőt a fényívhez olyan egyenletesen elosztva vezethessük, hogy az ívtől egyik helyen sem vezettetik el több meleg, mint amennyit a fényív az illető helyen fejleszt. A gázok elvezetése célszerűen az egyik vagy mindkét (El E2) elektród útján megy végbe. Miután rendkívüli nagy hűtés szükséges, hogy a magas hőmérsékleten fejlődő nitrogénoxid bomlása megakadályoztassák, ezért különösen magas nyomásánál való dolgozásnál előnyös, az elvezető cscbe való bevezető helynek Laval-féle fúvóka alakját adni, a végből, hogy a hőenergiának rend-