47071. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyammal bíró hőléggép

Megjelent 1909. évi uovember lió 19-én. MAGTí. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47071. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Zárt körfolyammal biró hőléggép. VUIA TRAJÁN MÉRNÖK NEUILLYBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 18-ika. Jelen találmány tárgya zárt körfolyammal bíró nőléggóp, melynél az ezen gépeknél eddig előforduló hátrányok ki vannak küszöbölve és egyszerű, gyakorlati módon aránylag kis méretű gépeknél nagy teljesítmény éretik el. Tudvalevő, hogy a hőléggépek elméletileg magas teljesítőképességük dacára eddig kevéssé váltak be és így aránylag csekély elterjedésre találtak. A csekély elterjedésnek főoka a rendszerint túlságos nagy mértékben keresendő, melyekkel ezen gépeknek rendelkezniük kellett, hogy némiképen magas teljesítményt lehessen elérni, mert a legtöbb ily gép igen csekély feszültséggel dolgozott. Minthogy ezen gépek külön fűtő fölületekkel nem rendelkeztek, tehát magukat a hengereket kellett fűteni, melyek azonban csak aránylag csekély fűtő fölületekkel bírtak, nagy feszültség a gyakorlatban nem igen volt elérhető. Ezen hátrányokat azáltal törekedtek kiküszöbölni, hogy igen magas hőmérsékletekkel dolgoztak, a hajtóközegnek ezen magas hőmérsékletét azonban csak az esetben lehetett gazdaságos módon kihasználni, ha az munkafolyamat közben igen nagy hőmérsékleti csökkenést szenvedett. Ezen föltételnek hőléggépeknél általában a mótorhengerben lévő, a lehető legnagyobb mértékre fokozott expanzió által igyekeztek megfelelni. A hajtóközegnek korlátolt feszülsége következtében azonban az expanziót távolról sem lehetett abban a mérvben alkalmazni, mint gőzgépeknél. Ezen gépeknél tehát zárt körfolyam alkalmazása az első pillanatban nem látszik célszerűnek; ezen hátrány azonban, mint mondottuk, csak látszólagos volt, mert a hőmérsékleti csökkenés, melytől a hőléggép munkateljesítménye függ, más eljárással is elérhető, mely abban áll, hogy a meleg a hengerből való kilépése alkalmával mindenekelőtt közbenső tartónak adatik át, mely azt fölhalmozza és később ugyanazon hajtóközegnek ismét visszaadja. Az ezen célra szolgáló készülékek, úgynevezett regenerátorok, azonban csak hiányosan feleltek meg, minek folytán hőléggépeknél való alkalmazásukról majdnem általánosan lemondtak, habár nagy hasznosságuk úgy elméletileg, mint gyakorlatilag nem képezte vita tárgyát. A gépek azonban, melyek ilyen regenerátorral voltak ellátva, a mótorhengerben bizonyos expanzióval mégis dolgoztak, mely a dugattyú visszameneténél természetesen utólagos kompressziót igényelt. Ezen körülmény azonban csak munkaveszteségeket és a körfolyamnak megrosezabbodását