47057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borneolnak ill. borneolesztereknek pinelből való előállítására

Megjelent 1909. évi november hó 17-éu. MAGY. KIK. SZABADALMI iBu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47057. szám. lV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás borneolnak, illetőleg borneolesztereknek pinenből való előállítására. DR

AUSTERWEIL GÉZA VEGYÉSZ PAULISON, JELENLEG NEUILLYBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 21-ike. A pinennek hidratáció által a pentocean- , rendszer, azaz a kámforsor úgynevezett ötgyúrűs rendszere (v. ö. Prof. Semmler i «Die átherischen Öle nach ihren chemischen Bestandteilen») alkoholaivá való átalakítása többek közt Bouchardat és Lafont eljárásain alapszik, akik a pinent különböző, úgy tömény, mint hígított szerves és szervetlen savakkal közönséges hőmérséklet mellett hosszabb ideig állani hagyták (Comptes Rendus 1891, 113. kötet, 551. oldal), vagy részben visszafolyásra állított hűtővel hosszabb ideig hevítették (Comtes Rendus 1897. 126. kötet 755. oldal) részben pedig bombacsőben, tehát nyomás mellett 100, 150 és 200°-ra hevítették (Annales de Chimie et Phisique (1889 16. kötet 236, 250. oldalak), mimellett a reakcióknál anhidridek (lásd Semmler II. kötet 254. oldal 4. sor alulról) is alkalmaztattak pótlék gyanánt. Minden későbbi eljárás, így az időközben megszűnt 134553. számú német szabadalom, a visszavont «C 11465/1904. alapszámú német szabadalmi bejelentés, a 379430. számú francia szabadalom csupán a jelzett eljárásnak ismétlései (v. ö. Tardy Annales de Chimie, et de Pharmacie 10. Ser. VI. 57. oldal) illetőleg igazolásai. Az eddig javasolt eljárások műszaki kihasználásra nem alkalmasak és pedig a következő okokból: 1. mert a pentoceanrendszer alkoholai termelést adnak; 2. mert — különösen a zsírsav — sor savjainak alkalmazásánál nagymértékű gyantásodás következik be; 3. mert a melléktermékek rosszul értékesíthetők és 4. mert a pentoceanrendszernek keletkező alkoholai sem állnak tiszta borneolból, illetőleg izoborneolból, hanem meglehetősen sok izofenchilalkohollal keveredtek, ami az oxidációnál fenchonszármazékokat ad és a mesterséges kámfornak ezen anyagokból való gyártásánál esetleg zavarólag hat. Mindezen hátrányok nagyrészben elháríthatok, ha az eljárást a következőképen módosítjuk: A pinent autoklávában a reakcióhoz szükségesnél kissé nagyobb mennyiségű aromás, többszörösen szubsztituált, vízben oldhatatlan, vagy nehezen oldódó savakkal hevítjük. Erre különösen az eszterifikálás szterikus akadályának Meyer Viktor-féle törvénye alá nem tartozó savak alkalmazhatók. E savakhoz anhydridjeik bizonyos menynyiségét lehet adni, hogy a termelt borneo-