47049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa konzerválására fémeket meg nem támadó fakonzerváló szerrel
2 -tősen labilis sók keletkeznek, melyek egyáltalában azzal a tulajdonsággal bírnak, hogy teljesen robbanásmentesek és hideg vízben nehezen oldódnak. Ezek a legtöbb nehézfémsókkal nem mennek cserebomlásba, hanem azok mellett változatlanul maradnak. Nagyon értékes azon hajlandóságuk, hogy a fában bázisra és dinitrófenólra essenek szét, amennyiben a bázis oxidáció vagy szublimáció útján elszáll és ezáltal a kilúgozás még jobban megnehezíttetik, a hatás azonban nem csökken. Míg a nitrófenóloknak nehézfémei és alkálisói is ásványi- és kátrányoiajokban csak kevéssé oldódnak, addig az ammoniáksó aránylag jól, az amilinsó stb. pedig igen jól oldódik azokban. A kapott vegyületek tehát minden tekintetbe jövő anyaggal, mint kátrány- és ásványolajokkal, fluórvegyületek vagy nehézfémsók oldataival minden bomlás nélkül elegyíthetők. Az említett anyagokat, melyek eddigelé fakonzerválási célokra egyáltalán nem alkalmaztattak, úgy vizes oldatban, mint kátrányolajokban vagy ásványolajokban oldva, használhatjuk és pedig úgy hideg, mint meleg oldatok alakjában. Emellett azonban határozottan meg kell jegyeznünk, hogy azok a dinitrótestek, melyek fenóljeleggel nem bírnak, vízben úgyszólván teljesen oldhatatlanok úgy, hogy ezeknél föltétlenül olajos oldatot kell használni. Ezen anyagok bevezetési módja, azaz, hogy azokat mázolás, vagy itatás gyanánt vagy pneumatikusan (Boucherie vagy Pfister szerint) használjuk-e, nem lényeges, mindenesetre azonban elegendő hatékony anyagokat kell bevezetnünk. A eljárást néhány példával fogjuk megmagyatázni. A) Mázolások. a) 2'5 kg. dinitrófenólanilint föloldunk 100 1. forró vízben és ezzel a fát háromszor bemázoljuk. b) 2 kg. dinitróbenzólt föloldunk 100 kg. ásványolajban, (mely 300° C.-on fölül forr) és a hideg vagy fölmelegített oldattal a fát 1—5-ször, lehetőleg telítésig bemázoljuk. B) Itatások. j a) A fát 8—10 napig olyan vizes oldatban hagyjuk, mely 0'25°/0 dinitrófenólortho toluidint és l-0% flournátriumot tartalmaz. b) 100 1. ásványolajhoz vagy kőszénkátrányolajhoz 1'5—20 kg. monoklórdinitrótoluolt adunk, az oldatot 80° C.-ra fölmelegítjük és a fát 10—30 percig benne hagyjuk. c) A fát 1—2 órán át dinitrófenólanilin| nek 1%-os vizes oldatában 90° C.-nál itatjuk. C) Pneumatikus impregnálás. a) Boucherie szerint vagy közönséges módon dinitrófenóloxylidin 0'25%-os oldatával pneumatikusan impregnálunk, j b) Összekeverünk 100 kg. kőszénkátrányolajat, melyben 1-5 kg. dinitróbenzól van oldva, 1000 1. vízzel, mely 10 kg. (azaz 1%) dinitrófenólanilint tartalmaz, kazánban 50—70° C.-ra fölmelegítjük ós ezen eiegygyel épen úgy impregnálunk, mint hogyha klórcink — kátrányolaj — emulzióval volna dolgunk. Az impregnált fa belső rétegeiben ekkor dinitrófenólanilint, külső rétegeiben pedig dinitróbenzólt kőszénkátrányolajjal tartalmaz. Ezen példákból látható, hogy a pneumatikus eljárásokhoz már 0'25%-os vizes oldatok elegendők; hosszabb tartamú hideg itatásokhoz szintén csak 0'25%-os oldatot veszünk, azonban előnyösen egy fluoralkálit adunk hozzá. Ha melegen itatunk, akkor a koncentrációval 1%-ig és magasabbra is mehetünk, mert a dinitrófenólszármazékok meleg vízben lényegesen jobban oldódnak, mint hidegben. Ha mázolásokról van szó, akkor ajánlatosak a nem fenolok olajos oldatai. Lehetséges volna ugyanezen anyagokat nehézfémsókkal keverve alkalmazni, azonban ezen kombináció nem látszik előnyösnek, I SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fa konzerválására, fémeket meg nem támadó szerrel, jellemezve azáltal, I hogy olyan nitrófenóloknak vagy nitró-I naftóloknak oldatait alkalmazzuk, ame-