47022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg kékesvörös festőlakkok készítésére alkalmas monoazofestőanyagnak előállítására

Meg-jelent 1909. évi november hó 15-én, MAGY. gfe^ KIR. SZABADALMI ffig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47022. szám. IV/f. OSZTÁLYEljárás főleg kékesvörös festó'lakkok készítésére alkalmas monoazofestő anyagnak előállítására. FARBWERKE VORM. MEISTER LUCIUS & BRÜNING CÉG M/M

HÖCHSTBEN. A bejelantés napja 1908 december hó 31-ike. Elsőbbsége 1906 április hó 14-ike. A vörös festőlakkok előállítására alkal- | mas számos azoföstőauyag közül a teljesen I tiszta és színtartó, erősen kékbe játszó vörös árnyalatok előállításánál csak kevés föstőlakk jöhet számba, főleg, ha a föstőlakkipar egyéb követeiménj eit is szem előtt óhajtjuk tartani. Azt találták már most, hogy a 2165

-on olvadó ,3-oxynaphtoesav 23-ból álló és 2-diazonaphtalin I sulfósavból keletkező monoazoföstőanyag kiváló értékű föstőlakkot ad. Az így előállított lakkok ugyanis nagy festőképességgel és oly kékbe játszó árnyalattal bírnak, melyhez megközelítőleg hasonló tisztaságút csupán a 163644. sz. német birod. szabadalomban ismertetett föstőanyag szolgáltatott. A jelen találmány szerinti eljárás segélyével előállított festőlakkok azonban az előbb említettektől jóval erősebb színtartósság által különböznek. A 112832. sz. német birod. szabadalomban ismertetett, a carbooxylcsoporttal szegényebb 2-diazonaphtalin I sulfósavból és (3-naphtolból keletkező föstőanyag sokkal nagyobb mértékben a sárgás szinbe játszó lakkokat szolgáltat, | melyek nem jöhetnek tekintetbe kékesvö-I rös bordeaux-árnyalatok előállításánál. Ezen lakkok főleg könyv-kő és bádog-nyomatok, valamint olajbevonatok készítésére alkalmasak. Az új föstőanyag előállítása például a következőképen mehet végbe. 24-5 rész 2-naphtylamin I sulfósavas nátront és ezen anyag aequivalens mennyiségénél valamivel több nátriumunitriteta szükséges mennyiségű vízben föloldunk és a hideg oldatot hideg, 2 aequivalensnél valamivel több chlorhydrogént tartalmazó hígított sósavba folyatjuk úgy, hogy a befejezett diazotizálás után még savfölösleg észlelhető és salétromos-sav világosan kimutatható. Az így nyert diazóoldatot 20 rész B-oxynaphtoesav 2'3-nak (olvadási pont 216°), 25 rész 40° B-é sűrűségű nátronlúgnak, mintegy 6 rész calcinált szódának a szükséges mennyiségű vízben előállított oldatába öntjük lassan. A föstőanyagképződés rövid időn belül fejeződik be. A vörös föstőanyagot, mely többnyire teljesen kiválik, a szokott módon elszigeteljük és célszerűen pép alakjában használjuk föl a föstőlakk elő-