46962. lajstromszámú szabadalom • Berendezés melegvízkeringéssel való fűtésre

külső, nyitott (a) köpenyből (4. és 5. ábra), melynek előnyösen derékszögű, fölül kerek alakja van; 2. a patkóalakú zárt (b) kamrából (4. ábra) melynek két szára a (e) öszszekötő nyílásokkal (3. és 4. ábra) van ellátva, melyeknek az a célja, hogy az összes elemeknek kamrái alsó végükön egymással közlekedjenek; 3. a központosán elrendezett (d) kürtőből (4. ábra), mely alul a (b) kamra egyik szárával az (e) nyílás útján, fölül ellenben a többi elemek (d) kéményeivel az (f) összekötő nyílások útján (8. ábra), az említett (e) nyílásokhoz hasonlóan, öszszeköttetésben áll; 4. a (d) kürtő által körülzárt (g) esőből (4. és 7. ábra), melynek egyik vége a kürtőn áthatoló és kifelé vezető (h) kamrához (4. ábra), másik vége pedig a kürtő fenekéhez van kapcsolva. Az ily módon képezett fűtőelemek vagy a (c) és (f) összekötő nyílásokba csavarolandó összekötőrészek vagy pedig az ezen nyílásokon jobbra és balra átvezetett feszítőcsavarok által egymással összeköttetnek. A fűtőtest végeit két (j, j) lemez határolja (3. ábra). A (c) nyílások egyikén keresztül a fűtőtestbe folyó víz az összes elemekben eloszlik, ezek mindegyikében a patkóalakú (b) kamrának illető szárában fölemelkedik (4. ábra), majd az ellentétes szárban alászáll és a (c) nyíláson át a (d) kürtőbe hatol, azon átfolyik, miközben ismét fölemelkedik és végül jobbra vagy balra az (f) nyíláson kiömlik. A (g) csövek mindegyikének alsó végén a (k)' gázvezetőcsőből elágazó (i) lángzó van elrendezve (4. ábra). A (g) csövek, melyek a szükséges léghuzamot létesítik, az égési gázokat a (h) kamrákba vezetik, honnan az említett gázok az összes elemek között ismét a berendezés alsó részébe (10. és 11. ábrák) áramlanak, itt az (m) nyílásra találnak-, melyen át a berendezés külső köpenyébe jutnak, abban újból fölemelkednek és az összes elemek fölső részein végigmennek és végül csupán a fűtőelemek egyikén kiképezett (1) elvezető nyíláson (4. ós 10. ábra) eltávoznak. A víz mozgásirányával ellentett értelemben vezetett égési gázok melege ily módon teljesen kihasználtatik és a víz szabályosan melegíttetik föl. A heves hőhatás, melynek a (d) kürtőben lévő víz alá van vetve, a fűtőtest mindegyik elemének belső keringése alkalmával mesterséges szivornyaszerű szívó hatást létesít, minek folytán a fűtővezetékben gyors és biztos keringés éretik el. Ezáltal a fűtő- és visszavezetőcsövek az illető terek fölső részében az ajtók fölött egymás mellett rendezhetők el és a radiátorokat az említett csövekből elágazó vezetékek útján szívóhatással táplálhatjuk. Ily módon elkerülhetjük, hogy a csöveket a padlózat alatt kelljen elhelyezni, a berendezés előállítása pedig lényegesen megkönynyíttetik. A 12. ábra nagyobb léptékben nagy teljesítményű lángzót mutat a 4. ábrán látható fűtőtestelemen való alkalmazásban. Ezen lángzó rézsútos, csonkakúpalakú (p) kamrából áll, melynek alsó részébe az (o) fúvóka torkol, melyet az (n) csővezeték szabályozható módon gázzal táplál. A fúvókából kilépő gáz a (q) nyílásokon föl szívott levegővel, majd a (p) kamrának fölső végén elrendezett (r) fémhálón keresztül a fémhálót burkoló áttört (s) süveg fölött ég el. A láng belsejébe a központi függélyes (t) csövön át levegőt vezetünk, míg kívülről a hengeralakú (u) lángzó csőtoldatának nyílásain jut levegő a lánghoz. A (g) kürtő által előidézett erélyes léghuzam ós a levegőnek a láng minden részeibe való elosztása igen nagy intenzitású tüzelést idéz elő és ezáltal a fűtővezetékben lévő vízkeringés megfelelően élénkíttetik. A (g) kürtő belső fölülete, mint a 12. ábra mutatja, függélyes bordákkal is lehet ellátva, melyek a fűtőfölületet nagyobbítják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés meleg vízkeringéssel való fűtésre, jellemezve több egyenlő elem kombinációja által, melyeknek mindegyike egy gázlángzóból, egy e fölött elrendezett kürtőből, az ezen kürtőt körülvevő gyűrűalakú vízkamrából és patkóalakú vízkamrából áll, melybe a fölmelegítendő víz folyik, mielőtt még útját a kürtő körül megkezdené, mimellett ezen ele-