46953. lajstromszámú szabadalom • Folyékony égési anyaggal dolgozó égési mótor

hengert megtölti. Az erre következő, befelé irányuló löket alkalmával az égési levegő oly mértékben komprimáltatik, hogy hőmérséklete az alkalmazott égési folyadék gyuladási hőmérsékletéig emelkedik. Amint a (4, 5) munkadugattyúk majdnem belső holtponti állásukba érnek, a (23) bütyöktáresa (4. ábra) a (15) szelepet nyitja. A (21) vezetékben (1. ábra) a megelőző löket folyamán erősen komprimált porlasztólevegő a (14) szivattyú által szolgáltatott égési anyagot finom por alakjában a (36) nyílás útján a munkahengerbe fújja, melyben az égési anyag az .erősen komprimált forró égési levegővel érintkezve, meggyulad. Az égési anyag hozzávezetése a munkalöket egy része folyamán tovább folytattatik (körülbelül 30—35 atmoszférás kompressziónál a löket (10—12%-nyi része alatt), amikor is mivel a hőmérséklet emelkedéséhez térfogatnagyobbodás járul, lényeges nyomásváltozás nem áll be. A (15) szelep elzárása után a forró gázok expanziója következik be, mire a löket vége felé a (4) munkadugattyú a (9) kipuffogási nyílásokat szabaddá teszi és az öblítés újból megkezdődik. A gép tehát állandó nyomással végbemenő munka eljárás szerint működik. Az 5. ábrában, melyben a találmány szerint dolgozó gépnek munkadiagrammja egydugattyús, állandó nyomással dolgozó gépével van összehasonlítva, (a) a leírt gépnek, (b) pedig az egydugattyÚ3 gépnek megfelelő expanziógörbe. A két göbe közti különbség oka a két összehasonlított gép fölületi viszonyainak különbözőségében rejlik. Különben azonos föltételek mellett a hőátadás tudvalevőleg a hűtőfölület nagyságával arányos. Kétdugattyús gépnél már most a belső holtponti állásnál és a kifelé irányuló löket első része alatt lényegesen kisebb hűtőfölület van jelen, mint az egydugattyús gépnek mindenkor megfelelően ugyanakkora, zárt térfogatánál. Jóllehet a löket végső részében az egydugattyús, állandó nyomással dolgozó gépnél kedvezőbbek a viszonyok, mégis mivel a kétdugattyús gépnél a löket elején mutatkozó kedvező befolyás sokkal nagyobb, továbbá, mivel a körfolyam végén elvont liőrészecske sokkal kisebb veszteséget okoz, mint az, mely a körfolyam kezdetén vezettetett el, a kétdugattyús gépet illetőleg kedvezőbb munkadiagramm adódik ki. A kétdugattyús gép a kompressziógörbére nézve is előnyösebb, mert annál ugyanakkora kompresszió mellett nagyobb végső kőmérséklet éretik el, ami a bevezetett égési anyagnak jobb meggyuladását és tökéletesebb elégését eredményezi. Ezen körülmény a gép indítását is megkönnyíti és magas gyuladási ponttal bíró égési anyagok elégetését is lehetővé teszi, amihez még azon körülmény is hozzájárul, hogy a találmány szerint szerkesztett kétdugattyús gépnél az égési anyag az égési térnek kedvező helyzete és alakja folytán nehezebben jut érintkezésbe hideg falakkal, mint egydugattyús gépeknél és holt terükben nagy beépítésekkel bíró gépeknél. Mivel az égési anyagnak befecskendezése a jelen találmány szerint mindig középen, a két dugattyú között eszközöltetik, azért az égési anyag mind a két dugattyú irányában állandóan friss levegővel jut érintkezésbe, ami annak tökéletes elégését mozdítja elő. A találmány tárgya végül nagyméretű gépek előállítását is lehetővé teazi, mert a kétdugattyús gépnek az állandó nyomással dolgozó eljárás számára való alkalmazásánál az ezen esetben üzembiztosan már elő nem állítható hengerfödél szelepeivel egyetemben elmarad. SZABADALMI IGÉNY. Folyékony égési anyaggal dolgozó égési mótor, melyeknél az égési anyagnak befecskendezése az égési levegő komprimálása révén létesített gyuladási hőfoknak elérése után történik és melynél az égési görbe a befecskendezés szabályozása révén határoztatik meg, jellemezve azáltal, hogy a mótor az explóziós motoroknál ismert módon kettős dugattyúval bíró gép gyanánt van kiképezve két, egymással szembefutó, a kiöblítési levegő és a kipuffogás számára szolgáló