46928. lajstromszámú szabadalom • Javítások féksarukon

_ 4 — 28. ábra a 27. ábra 28—28 vonala szerinti metszet. A 29. és 30. ábra más kiviteli alakoknak a 28. ábrához hasonló metszete. A 22 —30. ábrák szerinti kiviteli példáknál (A) jelöli az acélból, kovácsolt vasból vagy más alkalmas rugalmas fémből álló munkadarabot, melyet egy megfelelő vastag lemezből kellő hosszúságban vágunk ki; a munkadarab hosszát valamivel nagyobbra vesszük a készítendő hátrész hosszánál. A munkadarabok előkészítésére szolgáló lemezt egy alkalmas (a rajzon föl nem tüntetett) géphez visszük, mely a lemezből munkadarabokat vág és egyidejűleg ugyanazon folyamatban (B) nyílásokat állít elő, melyek a munkadarab harántirányú középvonalának két oldalán képeztetnek ki. A (B) nyílások egyenes, egymáshoz párhuzamos belső (F) szélekkel (22. ábra) bírnak és oly távol fekszenek egymástól, hogy a közöttük fekvő (E) fémszalag szélessége egyenlő a készítendő megerősítőfül szélességével. A (B) nyílások előállításával egyidejűleg a munkadarab szembenfekvő széleiben (C) kivágások képeztetnek ki, melyek a munkadarab oldalainak közepében kellő darabon befelé terjednek, mint ezt a 22. ábra mutatja. A munkadarab hosszirányában szükség esetén további nyílások képezhetők ki és végeiben fecskefark alakú (D) kivágások alkalmazhatók, mely nyílások és kivágások lehetővé teszik, hogy a megolvasztott fém a féksarú öntése közben a hátrészre folyjék, azon célból, hogy a részek ismert módon szilárdan egymáshoz erősíttessenek. A munkadarabot a fönt leírt előkészítés után alkalmas sajtókba helyezzük, melyek a munkadarab közepében levő (E) fémszalagot fölnyomják, miáltal a (G) megerősítőfül állíttatik elő; egyidejűleg a munkadarab végei egymáshoz közelíttetnek és a munkadarab hosszirányban a féksarú ívének megfelelően meggörbíttetik, mint ezt a 24. ábra mutatja, mely a kész hátrészt tünteti föl. A megerősítőfül homlokfalaiban és fülső lapjában (H) kivágásokkal vagy nyílásokkal bír, mint ezt á 24. és 25. ábra mutatja. A H) nyílásoknak a megerősítőfül fölső lapjában levő részét a munkadarab oldalaiban levő (C) kivágások eredményezik. A féksarúnak a hátrészbe való öntése közben a megolvasztott fém ezen nyílásokon áthalad és a (K) fémrészekhez (26. ábra) horgonyozhatik, melyek a megerősítőfül fölső fölületétől a hátrész testéhez halad, ilymódon a féksarú és a hátrész között, ennek középső részén, szilárd kapcsolat állíttatik elő. A 27. és 28. ábrán oly hátrósz van föltüntetve, melyen az (L) öntött féksarú azáltal van megerősítve, hogy a féksarút a a (G) megerősítőfül (K) fémrészei körülveszik, mint ez a 28. ábrán (M)-nél látható, mimellett a féksarú az öntésnél a megerősítőfül fölső lapjában levő nyílásban lehorgonyoztatik, mint ezt (N) jelzi. A 29. ábrában a megerősítőfül (K) fémrészei a féksarúba van beágyazva, mint ez (O)-nál látható, míg a 30. ábrában az egész megerősítőfül az öntvényben fekszik, mint ezt (P) jelzi. Mint látható a féksarú fémanyaga mindegyik esetben a megerősítőfül oldalaiban és fölső lapjaiban levő nyílásokon át horgonyoztatik a megerősítőfülhöz, miáltal a féksarú középrészén szilárd lehorgonyzást kapunk. A sarú további szilárdítására és sokkal tartósabbá tételére, a sarút a rajzok 31—35. ábráin föltüntetett módon szerkeszthetjük. A 31. ábra a találmány értelmében szerkesztett féksarúnak a 32. ábra 1—1 vonala szerinti hosszmetszete. A 32. ábra a féksarú fölülnézete. A 33. ábra a 31. ábra 3—3 vonala szerinti metszet. A 34. ábra a 31. ábra 4—4 vonala szerinti metszet. A 35. ábra az acél-hátrész egy részének fölülnézete. A most említett ábrákon (A) jelöli a célszerűen öntött vasból készült féksarút, melynek a kocsikerékkel összeműködő fölülete aránylag kemény fémből készült (B) betétekkel van ellátva. A sarú hátoldalán vagy ennek közelében az acélból, kovácsolt vagy nyújtható vasból, vagy más szívós vagy