46901. lajstromszámú szabadalom • Berendezés téglák bevonására
- 2 -tói aránylag mentes marad. Az ily módon működő hengerek tényleg bevonó hengereknek nevezhetők, amennyiben bevonó anyagot vesznek föl és azt a téglára viszik föl. Ha a (2, 3) hengereket a leírt i, módon képezzük ki, a (2) henger a bevonó anyagot a téglára bizonyos vastagságban viszi föl, melyhez a (3) henger útján fölvitt réteg vastagsága járul hozzá, minek folytán a két henger bizonyos bevonó anyagok alkalmazásánál vastagabb réteg előállítását teszi lehető, mint az különben ezen anyagok alkalmazásánál elérhető volna. Ezen esetben, t. i. ha a (2, 3) hengerek mint tényleges bevonó hengerek működnek, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több ily henger: van-e használatban, a (6) zárólemez aránylag alacsonyan lehet beállítva és a (4) tartályba sülyedő hengerek csak részben merülnek a folyadékba. Minthogy a (2, 3) hengerek munkája meglehetősen nehéz, némely bevonó anyag alkalmazásánál az általuk előállított bevonat többé-kevésbbé durva vagy lyukacsos lesz. A (7) henger ezen hiányok kiegyenlítésére szolgál. Minthogy a bevonó anyag kevésbbé szabadon vezettetik hozzá, mint a (2, 3) hengerekhez, a (7) henger útján előállított bevonat finomabb lesz. Némely esetben megtörténhetnék, hogy a tégla hátsó végén nagyobb bevonó anyagmennyiség hal- j mozódik föl, ha a tégla a (7) hengert el- ! hagyja. A (8) légfúvó cső a fölötte elhaladó tégla szárításán kívül ezen fölösleges bevonó anyagnak visszafúvására szolgál, minek folytán ezen fölösleg a (7) henger által tföiD-vétetik, azaz más szavakkal kifejezve, ezen légiáramnak a tégla hátsó végére gyakorolt behatása megakadályozza, hogy a henger túlsók bevonó anyagot adjon át a (téglának. A berendezés hátralévő részét csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a téglán mintákat akarunk előállítani. Ezen mintázás előállítására a (10, 11) hengerek szolgálnak. A mintázás elérésére ugyan egy henger is elegendő volna, ez esetben azonban több téglának egymás mellett való elhelyezésénél egyhangú, visszatetsző összhatást nyernénk. Ezért, a (10, 11) hengerek tekintet nélkül arra, hogy mintázó bordáik egyformák vagy különbözőek-e, különböző átmérővel és szerkezettel bírnak; a (10) j henger mint ,közönséges mintázó henger van kiképezve, míg a (11) henger excentrikus laza köpennyel van ellátva, mely a magtól többéi-kevésbbé függetlenül ide-oda lenghet, foroghat és elcsúszhat. Ezáltal azt érjük el, hogy a két mintázó henger által ! előidézett mintázás folyton változó jellegj gel bír. j A (4) tartályban forgó hengereket eddig | tényleges bevonó hengereknek tekintettük, j Lehetnek azonban a bevonásnál a bevonó| anyag konzisztenciája és kivánt vastagsága tekintetében oly föltételek, melyeknél mint bevonó szervek működő hengerek nem célszerűek. Ily esetekben a (4) tartályban lévő hengereket, akárhány ily henger van is alkalmazásban, nem képezzük ki bevonó hengerekké, hanem azokat egyszerűen csak a tégla továbbvitelére használjuk. Ily eset'i ben a (6) zárólemezt oly magasra emeljük, hogy a (4) tartályban lévő bevonó anyag fölszine állandóan a tartályban lévő hengerek fölső része fölött tartassék meg, minek folytán a tégla a bevonó anyag fölszinén csúszik és a bevonatot a tartályban lévő anyaggal való közvetlen érintkezés folytán veszi föl, míg a tartályban lévő hengerek vagy azok helyett bármely más alkalmas berendezés csupán a téglának a bevonó anyag fölött való .tovaszállítására szolgálnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés téglák bevonására, azáltal jellemezve, hogy a bevonó anyagot állandóan egyenletes magasságban tartalmazó tartályban hengerek vannak elrendezve, melyek vagy a bevonó anyagot a téglákra fölviszik vagy a téglákat a bevonó anyag fölött úgy továbbítják, hogy a téglák a bevonó anyag fölületével érintkezésben állnak. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,
