46840. lajstromszámú szabadalom • Újítások monolinerendszerű matricaszedő- és soröntőgépeken
melyek ékszerű (d) toldatai között egy ék | mozgattatik. Az ismert kivitelekhez hasonlóan ezen esetben is alkalmazott (f) vezetőorr horogszerű en van kiképezve és a kozdarabnak a szekrényben és az osztóra való fölfüggesztésére szolgál. Az alkalmazandó szekrény a szedőgépek ismert kiviteli alakjaihoz hasonlóan egyes (g) harántcsatornákból (8—13. ábrák), (h) bosszcsatornákból, (1) matricatolattyúkból, — melyek (k) toldatai a matricasort előretolják — (62) matricagyorsitó emeltyűkből stb. áll. A föltüntetett gépnél használt két írásjelfajta részére példaképen lizenhat szekrényrekesz van kiképezve, melyek közül nyolc-nyolc oly módon van egy csoporttá egyesítve, hogy e csoportok mindegyike a másiktól függetlenül eltávolítható és kicserélhető. A hajtó- és kiakasztószerkezet egyenletesebbé tételére a mellső szekrény (1) matricatolat,tyúi és (h) csatornái hátrafelé meg vannak hosszabbítva (13. ábra), míg a hátsó szekrény matricatolattyúi és csatornái a mellső oldal felé vannak meghosszabbítva. (15. ábra). Az (1) matricatolattyúk kiakasztása (65) kiakasztóemeltyük (9. ábra) segélyével történik. A találmány tárgyát képező gép billentyűzete más módon van szerkesztve, mint az eddigi szedőgéprendszereknél. A tulajdonképeni ütközőrudakat a gyűjtőberendezésben alkalmazott (108, 108') fölfogófenekek (24—31. ábrák) vagy más, a későbbiekben leírandó fölfogó berendezések helyettesítik, melyeket nem a húzórudak homlokoldalai tolnak előre, mint az eddigi szedőgépeknél az ütközőrudakat, hanem az új fölfogóberendezések előretolására egy külön rudazat szolgál. Ennek folytán a gép billentyűi könnyebben üthetők le, mert a billentyűzet az eddigi kiviteli alakoknál oly szerkezettel bírt, hogy a húzórúd homlokoldala az ütközőrúdat ferdén előretolta és ennek folytán a szedőnek a billentyű lenyomásánál egy, a billentyű leütésének könnyűségét nagy mértékben befolyásoló súrlódást kellett legyőznie. A billentyűzetről szabályozott (101) emeltyűk (15a ábra) mindegyike a megfelelő billentyűk lenyomásánál egy-egy (102) húzórúdat mozgat előre, melynek alsó oldala két (102a) orral van ellátva úgy, hogy a húzórúd ezen orrok segélyével két, az orroknak megfelelő (103) csuklótagot mozgat. Utóbbiak a billentyűk leütésénél a (103a) tengelyek körül lengenek. A rajzon föltüntetett gépnél mindegyik írásjelfajta részére nyolc matrica van alkalmazva, melyek mindegyike tizenkét írásjellel van ellátva, amiből a következő húzórúdelrendezés adódik: Elől, a billentyűoldalon a (103) csuklótagok egy csoportja van elrendezve, mely tizenegy csuklótagból áll, melyek (116) vonórudak (15b, 25., 26. ábra) által a gyűjtőberendezés matricafölfogó fenekeit mozgatják. Ezen csuklótagcsoport mögött egy második csuklótagcsoport fekszik, mely kilenc csuklótagból áll, melyek meghosszabbított fölső (103b) rúdjaik (15b ábra) segélyével két-két vonórúdat és ezáltal a matricaszekrény két-két (65) kiakasztóemeltyűjét, valamint a közdarabszekrény egy kiakasztóemeltyűjét működteti. Az egyes irásfajtákhoz tartozó kiakasztóemeltyük egy (66) keretbe vannak összefoglalva és minden billentyűlenyomásnál tehát a két írásfajtának mindkét írásjeléhez tartozó kiakasztóemeltyűi fölemeltetnek. Hogy azonban mindenkor csak egy matrica váltassék ki a szekrényből, az írásfajtának a (104) átváltóemeltyű (15a ábra) és a közbekapcsolt (105) rudazat segélyével való átváltásánál a (67) sín (11. és 15a ábra) oly módon tolatik előre, hogy ezen rúd lejtői segélyével az egyik vagy a másik (66) keret emeltetik a (106) matricatolattyúkilincs terjedelmébe. Mialatt tehát ezen bekapcsolt keret emeltyűi működésben vannak és a mindenkori matricatolattyút kiakasztják, azalatt a másik szekrényrekeszcsoport megfelelő kiakasztóemeltyűi üresen járnak, azaz oly módon mozognak, hogy a kilincsekkel nem léphetnek érintkezésbe. Az utolsó csuklótagot az úgynevezett üres billentyű mozgatja és ezen csuklótag csak arra szolgál, hogy a (107) vonórúd (15b ábra) segélyével az oscillátorhorgonyt kiakassza.
