46825. lajstromszámú szabadalom • Gép arányosított szedéssorok előállítására

— 2 — kasztógépeken rendesen egy második számlálóművet rendeznek el, mely a (lyukasztott sorban tartalmazott közök számát följegyzi. Ezeknél a gépeknél tehát a 'szedőnek osztást kell végeznie és a kapott hányadott megfelelő lyukasztások által oly módon kell jeleznie, hogy azután áz öntőgép (az illető sor közdarabjainak öntésénél megfelelően vezéreltessék. Azonban oly lyukasztógépek is ismeretesek már, melyeknél a sorfölösleg szétosztását önműködően végezhetjük. Ezen esetben a szedőnek egyáltalán nem kell a sorok helyes arányosításával törődnie, hanem csak a kéziratban előírt szavakat ,kell egymásután lekopogni.aia és ha a gép harangjelzés vagy hasonló által azt ímutatja, hogy a sor végéhez közeledik, akkor (a szedő oly fogást végez, mely által a 1

lyukiasztógép összes részei kezdeti helyzetbe visszavezettetnek, miközben a gép a kivánt osztást végzi és azokat a lyukakat csákozza, melyek az öntőgép megfelelő vezérlésére szükségesek. Emellett már most egy nehézség lép föl, melynek kiküszöbölése képezi a jelen taíálmány főcélját. Minthogy ugyanis a mindenkor kapott sorfölösleg nagysága ós a szóközök száma nem áll okozati összefüggésben egymással, ennélfogva e két értékből a hányad csak néhány kivételes esetben fejezhető ki a választott tegység egész számaival. Minthogy azonban az arányosítást megszabó lyukak mindig csak egész egységek számait, vagy egységek meghatározott részeit adhatják meg, ennélfogva mindenkor az egységek azon egész iszámát kell választani, mely a kapott hányad valódi értékéhez legközelebb áll; e 'föladat teljesítése aránylag bonyolult szerkezetet tesz szükségessé. A találmány értelmében tehát a lyukasztógép csak egy sorhosszszámlálóművel és egy szóköz-számlálóművel van ellátva, míg az osztószerkezet el van hagyva. A lyukasztógép tehát a sorlyukasztás befejezésénél nem csákóz úgy, mint eddigelé, ;oly lyukakat, melyek közvetlenül azon arányosítási részértéket adják meg, amelyet az illető sor mindegyik közdarabjának szélességéhez az öntésnél hozzá kell adni, (hanem a lyukasztógép egyrészt oly lyukakat csákóz, melyek a sorfölösleg nagyságát adják meg, tehát oly értéket, mely mindenkor egész egységekkel fejezhető ki, másrészt oly lyukakat, melyek csak a közök iszámát, tehát szintén mindig egész számokat adnak meg. A találmány abban áll, hogy Hz osztószerkezet az öntőgépre van áthelyezve és ehhez képest különleges módon van kiképezve. Az eddigelé a lyukasztógépekben használt ismert osztószerkezeteknél a kapott hányad egy tolattyú vagy hasonló rész lökethossza által fejeztetik ki úgy, hogy az az előny, amelyet az osztószerkezetnek az öntőgépre való áthelyezése által kapunk, abban áll, hogy ez a lökethossz az öntőgépnek közvetlenül azon részeire vihető át, melyek a közdarabok öntésénél az öntőforma szélességét szabályozzák. Ennek folytán tehát közömbös, hogy a hányad a választott szélességegységhez képest egész egységeket fejez-e ki vagy nem ,és így az a berendezés elmaradhat, amelyre eddig azért volt szükség, hogy azon egész egységszám kiválasztassék, amelyek a hányad tényleges értékéhez legközelebb áll. Az alábbi leirás egy ily osztószerkezet kiviteli példájának magyarázatára szorítkozik és így ismertnek tételezi föl azt a lyukasztógépet, mely a betüjellyukakon kívül mindegyik sor részére még oly [lyukakat állít elő, melyek a sorfölöslieg nagyságát és a szóközök számát adják meg, továbbá ismertnek tételezi föl azt az öntőgépet, melyet a regisztersávban lévő betüjellyukak ismert módon akképen vezérelnek, hogy rendes szedést állít elő. A föltüntetés céljára példa gyanánt v

az ismert Monotyp-gépet választottuk és a rajzokon egy ily gépnek csak |azon részei vannak feltüntetve, melyek a betüszélesség meghatározásában közreműködnek, vagy amelyek a találmány céljának elérésére az ismert kiviteli alakhoz képest megváltoztak. Az i 1. ábra a gép lényeges részeinek fölülnézete; a \