46822. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyors ide-oda menő mozgás létesítésére
— 2 — nyugalomban lesz úgy, hogy ha a súlyok a rúgj behatása alatt szabadon mozoghatnának, azok tartóján sem rázkódás, sem rezgés nem érezhető. Ezen elvet jelen találmány tárgyánál hasznosíthatjuk oly célból, hogy valamely nehéz testnek ide-oda menő mozgását létesítsük oly szerkezetben, melynél az ilyen mozgás szükséges. A jelen találmány értelmében ugyanis csekély külső munkát végző, súlyos testben ide-oda menő gyors mozgást létesítünk valamely folyadékrúgó, pl. légütköző felhasználásával, melyet az említett nehéz test és egy második nehéz test között rendezünk el; a kisebb veszteségek megszüntetésére és a mozgás föntartására megfelelő szerkezeteket használunk. A találmány tárgyánál továbbá a gyors ide-oda menő mozgást oly folyadékrúgóval létesítjük, mely mindkét végén zárt és rugalmasan fölfüggesztett hengerből áll. Az ide-oda menő súlyos test a folyadékrúgó dogattyújához van erősítve. A henger a dugattyúnál és a hozzátartozó alkatrészeknél sokkalta nehezebb. Berendezések alkalmaztatnak a kilengéseknek bizonyos mértékre való szorítására. Ha a fönti példában két súlyt, melyek mindegyike alkatrészeivel együtt 1 kg. súlyú, fémrúgók segélyével akarunk összekötni és ezt a súlypárt 5. cm. úton percenként 2000-szer akarjuk ide-oda mozgatni, akkor azt tapasztaljuk, hogy már maguk a rugók is oly súlyosak lesznek, hogy a szerkezet, ha egyáltalán kivihető, a gyakorlatban nem alkalmazható. Ezen oknál fogva fémrúgók helyett rugalmas folyadék által alkotott rugót használunk, melynek előnyö -sen hengerben működő dugattyú mindkét oldalára ható légütköző alakja van. Ha a dugattyúrudat az ide-oda menő mozgást végző testhez erősítjük és a súlyos kiegyensúlyozó testet maga a henger alkotja, a testpár közös súlypontja körül szabadon rezeghet. Minél nehezebb a henger a dugattyúrúdhoz és hozzátartozó alkatrészeihez képest, annál kevesebbet fog viszonylagosan mozogni. Ezen rezgés azonban súrlódás, tömítetlenség és melegveszteségek következtében csakhamar meg fog szűnni. Ezen veszteségek következtében a nyomások a kompresszió alatt nagyobbak, mint az expanzió alatt úgy, hogy energia vész el; minden csekély külső munka, melyet a súlynak végeznie kell, ugyanilyen hatást hoz létre. Ha amellett, hogy oly eszközök állaDak rendelkezésünkre, melyeknek segélyével a csekély veszteségek kiegyensúlyozhatok és melyekkel a kilengések mértéke megtartható, oly hengert alkalmazunk, mely rugalmasan és beállíthatóan van ágyazva úgy, hogy kis mértékű ide-oda mozgása lehetséges és a dugattyúhoz erősített test czéljának megfelelő heljzetben mozoghat, a föntebb kifejtett gyors ide-oda menő mozgás akadályai teljesen el vannak hárítva, minek folytán jelentékenyen nagyobb sebességet érhetünk el. A folyadékrúgó még más tekintetben is lényegesen különbözik a fémrúgótól. Ez utóbbi oly módon változó erőket létesít, hogy az ide-oda való mozgások mértéke ugyanaz, bármilyen is a kilengés (amplitúdó), míg a hengerbe zárt levegőrúgó a dugattyúra ható erőket oly módon növeli, hogy azok más törvények szerint változnak úgy, hogy az ide-oda való mozgások mértéke nagyobb kilengés mellett valamivel nagyobb lesz. Ennek pedig az az előnye, hogy ha a hajtóerő maga is váltakozó jellegű, akár elektromos, akár pedig mechanikai és ha ennek rezgései a rúgó rezgéseihez képest fázisban kissé el vannak tolva, mindazonáltal valamely csak valamivel nagyobb vagy kisebb lengéstávolsággal fázisban lehetnek. Ezen ide-oda menő mozgások elérésére oly eszközöket alkalmazhatunk, melyek a henger egyik vagy mindkét végén az expanziólöketnél föllépő nyomást növelik vagy csökkentik vagy pedig, melyek a henger és dugattyú között oly erőt létesítenek, mely a sűrített levegőből eredő melegveszteséggel ellentétes értelemben változik. A mellékelt rajzon a jelen találmány tárgya három példaképeni foganatosítási alakjában van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a találmány tárgyát képező ké-