46738. lajstromszámú szabadalom • Csuklós csőkapcsolás

része által vétetik körül; az (a és b) részek egymástól a (d) tömítés által választatnak el, mely tömítőhüvely által utánállítható és melynek középsíkja a gömbcsukló középpontján megy át. A (b) gömbtest az (a) gömbtestet csak egyoldalt fogja körül a tömítésig, úgy, hogy a gömbfölületek nem terheltetnek a belső nyomás által, hanem ezen nyomás azokat egymásról leemelni törekszik. A gőznyomás fölvétele céljából belül elrendezett gömbcsukló szolgál. Ez áll az (e) csapból, melynek végén az (f) gömb van elrendezve. A (h) csapágycsészével ellátott (g) csap a másik csővégen van megerősítve és az (i) csapágycsészével az (f) gömböt veszi körül. A (g és e) csapok a (k és 1) bordák segítségével vagy más hasonló módon az (a) csőtoldattal, illetve a (c) görbített csővel szilárdan vannak összekötve. Az (f) gömb középpontja az (a, c) gömbcsuklóéval összeesik úgy, hogy a két cső, lletve görbített cső végeinek egymáshoz képest való elfordulása nem akadályoztatik meg. Ha a közeg, pl. a gőz a csővezeték belsejébe bebocsáttatik, akkor a csővezeték hőkitágulása folytán a csukló különböző részeinek egymáshoz való helyzetében változás áll be és a gömbközéppontok összeesése az egész csukló minden oldal irányában való forgathatóságát teszi lehetővé, mi mellett a közeg nyomása által való igénybevétel a belső kis gömbcsukló által vétetik föl. , Az oldalirányú nyomások is a belső csuklók által vétetnek föl és nem terhelik a tömítést, mert a belülfekvő csuklónál nem kell mozgási tér, mint a rendes cső és a görbített cső külső gömbalakú végeinél. A csavarok, melyek a tömítőhüvely meghúzására szolgálnak, előnyösen rugalmas alátéttel láthatók el, azon célból, hogy a tömítés helyén bizonyos utánengedést biztosítsunk. A 2. ábrán föltüntetett elrendezés elvben ugyanaz, mint az 1. ábrán látható, azzal a különbséggel, hogy a gömbcsukló helyett az (n) forgócsapos csukló van elrendezve. Ezen berendezés egyszerűbb és ott talál alkalmazást, hol a csőhossz-kiegyenlítőnek csak egy irányban kell ide-oda lengeni. A 3. ábrán látható berendezésnél szintén (n) forgócsapos csukló van elrendezve. Az ezen ábrán föltüntetett foganatosítás! alak a másik két foganatosítási alaktól lényegében azáltal különbözik, hogy a görbített csővégek között a közvetlen kapcsolatot az (m) csuklós rúd létesíti. Ily módon a görbített csővégek között fekvő eső is minden igénybevételtől mentesíttetik.. Valamint az előbb említett két foganatosítási alaknál, úgy itt is a csuklótengelyek a gömbcsuklók középpontján mennek át. A 4. ábrán föltüntetett elrendezés az 1. ábrán láthatótól annyiban különbözik, hogy az 1. ábrán föltüntetett (g) csapok az (o) kapcsolórúddal vannak helyesítve, ami által szerkezet a 3. ábrán láthatóhoz hasonlóvá válik. Ezen szerkezet még azáltal tér el, hogy a gömbszerűen kiképezett (a) csőtoldatrészek az (r) közbenső csővel egy darabból állanak, ami által a csőtoldatrészek és a közbenső cső között lévő karimaösszeköttetések elesnek és a szerkezet egyszerűbbé válik. Az 5. ábrán forgócsukló van föltüntetve, melynél a két (s és t) görbített csövön egyegy (u), illetve (v) bordákkal velük összekötött (p), illetve (q) szemölcs van elrendezve. Ezen szemölcsökben egy (w) csap van alkalmazva, mely a két görbített cső összeköttetésére szolgál. A (d) tömítőhüvely, úgy mint előbb, a csőkapcsolás tömítésére szolgál. A (w) csapokkal való ezen kapcsolat folytán a két görbített cső egymáshoz képest elforoghat. A leírt berendezés által ugyanazon hátrányt kerülhetjük el, mely a külső gömbcsukló két részének oldalirányú beállításából keletkezik, valamint a súrlódási munka lényeges csökkenését is elérhetjük, amennyiben a belül lévő csukló felé megtett út, mely alatt súrlódás lép föl, a csőbeállításnál sokkal csekélyebb, mint a külső csuklónál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csuklós csőkapcsolás csővezetékek számára, azáltal jellemezve, hogy a cső-