46727. lajstromszámú szabadalom • Központosító befogótok

nyomjuk. Tehát ezen fejrész minden körülmény között központosán áll. Ezután a (3) csavart erősen becsavarjuk, ezáltal azt érjük el, hogy a fúró pontosan a központom helyzetbe huzatik, mert a 2. és 3. részek egymáson mindaddig tolódnak el, míg a fúró a (8) lyuk (18) függőleges fölületén pontosan fölfekszik. A fúró most tökéletesen rögzítve van és teljesen központos, egyrészt, mert az- (5) furatban, másrészt inert a (8) nyílás (18) függőleges fölületére fölfekszik. A 4. és 5. ábrák azt mutatják, hogy a (21

) szorítópofa négyszögletes keresztmetszettel is bírhat. Ilyenkor a (7) peckekre nincs szükség. A 6. ábra azon fontos esetet mutatja be, amidőn a (12) nyél (jelen esetben egy Morsekúp) a (9) fejrésztől teljesen függetlenül állíttatik elő és rajta (13) csavarral erősíttetik meg. Ilyenkor a kúpos központosító nyílás a nyélben van. A 7. és 8. ábráiíon a köralakú (2) szorítópofa elforgását megakadályozó célszerű berendezés van föltüntetve. A szorítópofán oldalsó (10) horony, a fúrófejben pedig (11) csavar van, mely a (10) horonyba nyúl. A {10) horony, célszerűen, csak oly hosszú, hogy a (2) rész egy bizonyos mértéken túl nem tolódhatik el és be nem szorított fúrónál a (16) nyílásból nem eshetik ki, mint ezen az 1. ábrán föltüntetett kivitelnél megtörténhetnék. Elfordulását azonkívül a (11) csavar akadályozza meg. A 7. és 8. ábrák a (2) szoritópofát két szélső helyzetében tüntetik föl. A 9. ábrán a (15) nyélrész esztergára fölerősítethető ós szintén kicserélhető, a 10. ábrán a (14) nyélrész ugyancsak kivehető és négyszögletes keresztmetszettel bír. A találmány tárgya, amint az itt bemutatott főkiviteli alakok is mutatják, különböző átalakításokon mehet keresztül. így pl. a (9) fejrész oly magas lehet, hogy a központosító (5) nyílás benne és nem a nyél| ben foglalhat helyet. A fejrész és a nyél egymástól való függetlenségének előüyei: Könnyű előállíthatóság és annak lehetősége, hogy minden fejhez a vevő gépére alkalmazható nyél készíthető. A 9. fejrész és a (12, 14, 15) n^élrészek rendesen kovácsvasból állanak, míg a (2) szorítópofa rendesen acélból készül, de természetesen már megfelelő anyag is használható. A csatolt rajzon a nyelek (13) csavarkötés által való megerősítése van föltüntetve, mint amely a legfontosabb. Természetes azonban, hogy amennyiben a központosítás jó, más megerősítés is használható. pl. a két rész kis csavarokkal erősíthető egymáshoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Központosító, befogó tok jellemezve, a befogandó fúróvég támasztására szolgáló, a nyélben kiképezett kúpos vagy közel kúpos központos furat, továbbá a fúróvég megszorításara szolgáló, a fúrófej nyílásában ágyazott (2, 3) szorítószerkezet által, mely utóbbi a megszorítás irányában szabadon mozoghat el. 2. Az 1. alatt igényelt befogó tok azáltal jellemezve, hogy a nyél és a fej külön darabból állanak és egymással központosán célszerűen csavarmenetek által, összeköthetők, mimellett a nyél a kúpos (5) központosító furatot, a fejrész ellenben a szorítószerkezetet tartalmazza. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt befogó tok azáltal jellemezve, hogy a körkeresztmetszetű (2) szorítópofában (10) horony van elrendezve, melybe a fejrészben megerősített (11) csavar nyúl be és így annak elforgását megakadályozza. 4. A 3. alatt igényelt befogó tok azáltal jellemezve, hogy a (10) horony hossza meghatározott azon célból, hogy a (2) szorítópofák csak kis határok között mozoghassanak és így kiesésök megakad ályoztassék. (1 rajzlap melléklettel). tALULS nftszvft « VTÁRSASAG HTQHDLLT h u DAPKST B*