46708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eltérő hő- és elektromosság- vezetőképességű és eltérő olvadási ponttal bíró fémeknek elektromos áram segélyével való egyesítésére

különböző olvadásponttal bíró fémek egye­sítésére több-kevesebb módosítás után sem vált alkalmassá, minthogy ennél az egye­sítendő testek egyidejűleg emeltettek az olvadási hőfokra, vagy elektromos áram közvetlen átvezetése által, mikor a kivánt meleg az összekötendő helyen föllépő ellen­állás által létesül; vagy pedig az elektro­mos áramot, Vagy ellenállású elektródákon vezetjük keresztül és a kivánt egyesítési hely közelében az egyesítendő testekhez szorítjuk. A szóbanforgó testeknél azonban a ki­vánt eredmény, vagyis a két test egyen­letes fölmelegedése ily módon nem volt el­érhető. Időről-időre a Thomson-féle eljárást az említett csoportba tartozó testek egyesít­hetése céljából módosították, de különösen sinek egyesítése képezte' a főcélt az elek­tromos vasútak rohamos szaporodása miatt. Megkisérlették a Thomson féle eljárásnak különböző tömegű és olvadásponttal bíró testekuél föllépő hátrányát azáltal kiküszö­bölni, hogy az egyik test keresztmetszetét csökkentették, miáltal a két test hőmérsék­lete oly módon szabályozható, hogy egy­idejűleg érik el olvadási pontjaikat. Ezen olvadás azonban az érintkezési helyekre szorítkozik úgy, hogy nem az egész kon­taktusfölület olvad meg. Ezen eljárás bizonyos ebetekben előnyö­sen alkalmazható, de sinek összekötésére szemmelláthatólag nem használható, mint­hogy a sínvégek tökéletes érintkezése az áramnak egyik sínből a másikba való síke­res vezetése szempontjából lényeges köve­telmény. Ezen eljárással tehát jó elektro­mos kapcsolást nem érhetünk el, noha bi­zonyos esetekben a mechanikai egyesítés kielégítő. Egy másik eljárásnál ezen nehézséget a sic darab összekötési helyének függetlenül való fölmelegítésével kisérlették meg le­győzni. Noha ezen eljárás bizonyos korlá­tolt mértékben jó, nem teljesen kifogástalan a kétszeres munka és időveszteség miatt; azonkívül a sínkötés a magas hőmérsékletű acél nagy tömege miatt csak lassan hűl, a mi nem csupán időveszteséggel jár, ha­nem a kötésnek áz egyesítési helyen való rosszabbodását is maga után vonja. Egy további eljárás a sínnel hegesztés, vagy kemény forrasztás útján való egyesítése abban áll, hogy két különböző hőforrásból a fémdaraboknak az egyesítési végükkel szemben lévő végeiken meleget koncentrá­lunk mint a Thomson-féle eljárásnál, csak­hogy az illető hőfokokat az egyesítendő fémek természetének megfelelően változ­tatjuk. Ezen eljárás praktikus kivitelénél fölmerülő nehézségek a hőfoknak érzékeny szabályozása következtében szembetűnőek és az előbbi eljáráshoz hasonlóan viszonylag nagy sínrésznek fölmelegítése következté­ben ugyanoly következményekkel jár, amit : azaz előbb említettetett. A két utóbb leírt eljárás amennyire is­meretes, gyakorlati kivitelre nem került. A találmány tárgyát képező eljárás segélyé­vel azonban tökéletesebben lehet rézszala­got acélsínnel heggesztés vagy keményfor­rasztás útján egyesíteni, mint a fönt emlí­tett két eljárással, mimellett az eljárás gyorsasága szintén lényegesen nagyobb. Mellékelt rajzon az 1. ábra egy vasúti sín keresztmetszetét láttatja a szalaggal együtt az eljárás kivi­telénél elfoglalandó állásában, a rézszalag tartására szolgáló szerkezet, valamint az eljárás véghezviteléhez szükséges elektro­mos áram által előállított meleg odaveze­téséhez szükséges berendezés részbeni föl­tüntetésével. A 2. ábra a szalag elülnézete; melynél a forrasztó anyag az egyik szalag végén le van törve. Ezen ábrábkn az összekapcso­landó sínvégek pontozva vannak berajzolva, azon célból, hogy a sinek és szalagok vi­szonylagos helyzete ebből fölismerhető le­gyen. A 3. ábra a rézszalagra helyezett forrasztó­anyagnak nézete. A 4. ábra pedig metszete. Az 5. ábrán az 1. ábrához hasonló metszet van bemutatva, melynél ózonban a szalag a sínhez szilárdan hozzá van erősítve és amelyen a szalag fejét beszorító szerkezet

Next

/
Thumbnails
Contents