46706. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági ajtózár

- 2 hüvelyében (t) a kulesvezeték (s) elforgathatóan van megerősítve. A kulcsvezetéknek (s) belső a (p) lemez felé eső része szabálytalan alakú tárcsaként van kiképezve és bevágással bír (T), melybe a (p) lemez (u) peeke beleillik (3., 4. és 6. ábra). A kulcsvezetéknek fölső részén van egy orr (A), melybe villás végű rúd (B) kapaszkodik: a rúdnak (B) egy pecke (H) belenyúlik egy csap (E) körül elforgó kétkarú emelő (P) kivágásába (G). (B) rudat (P) emelő közvetítésével (I) rúgó szorítja állandóan a kulcsvezetékhez (s). Az ajtókilincs (C) forgási tengelyén van egy kar~(D), mely neki támaszkodik az (F) karnak úgy, hogy az ajtókilincs lenyomásával a (B) rúd fölemelkedik. A kulcs (m) szakálán bevágás (n) van (5. ábra) (b) a kulcsszakái körét jelzi. A zár működése a következő: A 4. és 6. ábrákon íöltüntetett helyzetben a (p) lemez megakadályozza, hogy a kulccsal a zár belsejébe juthassunk. Hogy ez lehetséges legyen, a kulcsot nem dugjuk egészen be az (s) vezetékbe, hanem csak addig, hogy a kulcsszakáll a (t) hüvely kezdetéig érjen és az ajtókilincset lenyomjuk, miáltal a (C) ajtókilinccsel együtt elmozog a (D) kar (6. és 7. ábrák), ez mozgásba hozza az (E) tengely körül elforgó (F) kétkarú emelőt, mely a (G) kivágásában lévő (H) pecek közvetítésével (I) rúgó ellenében fölemeli a (B) villás végű rudat és így végeredményben a (H) villa elengedi az (s) kulcsvezeték (A) orrát és az (s) a kulcs segélyével elforgatható a 4. ábrán jelzett nyíl irányában. Ezáltal az (s) tárcsa (T) bevágása elengedi a (p) lemez (u) peckét, a további forgatás folyamán pedig az (s) lemez (v) sarka beleütközik az (xj lemezke (y) sarkába és azt maga előtt tolva a (p) lemezt fölemeli a 3. ábrán jelzett állásba úgy, hogy a tulajdonképeni kulcslyuk (I) szabaddá lesz és a kulcs behatolhat a zár belsejébe. Ha már most a kulcsot kétszer körülforgatjuk (1. ábra), a zár bezáródik és ki is nyitható megint. De ha a kulcs kétszeri körülfordítása után harmadszor is körülforgatjuk a kulcsot a bezárás alkalmával, akkor a kulcs fölemeli a (c) kart (2. ábra) és a (g) orr alája ugorván, a (c) karnak visszajövetelében megakadályozza. Ily módon elértük, hogy. ha a kulcsot visszafelé is fordítjuk, a zár ki nem nyílik, mivel a kulcs szakállának nincs miben megkapaszkodnia. Ha a zárat ki akarjuk nyitni, úgy a kulcsot az (L) nyílásnak megfelelő helyzetbe hozzuk (4. és 5. ábra) és kissé a 3. ábrán jelzett nyíl irányában elforgatjuk, miáltal az (i) ék a rúgó ellenében elmozdul, (h) lemezt és vele (g) orrt fölemeli úgy, hogy a (c) kar az (e) rúgó hatására leesik az 1. ábrán jelzett helyzetbe és a zár most már az ismert módon saját kulcsával kinyitható. A kulcsszakálnak (n) beugrása arra való, hogy az (i) lejtő az (o) burkolatlemez dacára is eltolható legyen a kulccsal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági ajtózár, jellemezve egy a zár nyelvéhez (a) csap (d) körül elforgathatóan erősített kar (c) és egy ezen karnak rugalmasan nekifeszülő pecek (g) által, mely kar a zár nyelvének utolsó fogát képezvén, a zár bezárásakor a kulcs harmadszori körülforgatása alkalmával helyéből a kulcsszakái által kimozdíttatik és ezen kimozdított helyzetében az alája ugró pecek által biztosíttatik. 2. Biztonsági ajtózár, jellemezve a zár kulcslyukát (I) elfedő, csap (M) körül elforgatható lemez (p) és hüvelyben elforgatható belső végén szabálytalan alakú tárcsaként kiképezett kulcsvezeték (s) által, mely kulcsvezetéknek tengelye körül való elfordítása folytán a (p) lemez a kulcslyuk elől eltávolódiu és lehetővé teszi a kulcsnak a kulcsvezetéken keresztül a zár belsejébe való bejutását. 3. A 2. alatt igényelt kulesvezeték kiviteli alakja, jellemezve egy reá alkalmazott orrszerű kiugrása által, melybe egy villásvégű rúd (B) kapaszkodik, mely a kulcsvezeték elforgatását mindaddig