46696. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsolás

van vezetve és a kiesés ellen egy második, a (gl) csapra merőleges és a (h) kar (h2) vezetékében vezetett (gl) ezen csap által biztosítva. Hogy a (h) kar oldalirányú nyomás ellen — mely kanyarulatokban lép föl — biztosítva legyen, az (i) tengelyre egy a (h) karral mereven kapcsolt, a (h) karnak az (e) kengyeltől elfordult oldalán alkalmazott (i) merevitő van fölékelve. Az (i) tengely a két végére ékelt (il, il) fogantyúk segélyével két állásba állítható, az egyik az 1. ábrán teljesen kihúzva ábrázolt állásában a (g) csap az (e) kengyel mindkét furatába befogódzik és oly helyzetet foglal el, hogy a kocsik egymásra futásánál az egymásra fekvő (e) kengyelek egyike az (f) horgával a (g) csapba fogódzhassék (3. ábra), miáltal a két kocsi egymással kapcsolva van, míg másik, az 1. ábrán pontvonalasan kihúzott helyzetében a (g) csap az (e) kengyel egyik furatába fogódzik csak be és ezért az (f) horoggal nem kapcsolódhatik úgy, hogy a kapcsolás nem kapcsoló állásában van és a tolatást nem akadályozza. Hogy a (h) kar a nem kapcsoló állásban az esetleges lökések hatása következtében le ne eshessék, a (h) kar hátsó végén egy (h3) nyelv van kiképezve, mely oly célból, hogy a kapcsolás különböző kocsiknál alkalmazható legyen, beállítható és a kapcsolás nem kapcsoló állásában a mellgerendára szerelt (k) ütköző alá fogódzik. A kapcsolás a kapcsoló, illetve nem kapcsoló állásában egy (1) karon által rögzíthető, mely a mellgerendán forgathatóan kapcsoló állásában a (h és i) karok közé, a nem kapcsoló állásban pedig a (h) kar elé fogódzik. A kapcsolás megfeszítése és megeresztése céljából a kocsiszekrény alatt egy egykarú (n) emelő van ágyazva, mely a (b) vonórúd (bl) kivastagítása mögé fekszik és egy a mellgerendán forgathatóan ágúazotf, (o) forgattyú csavarmenetes agyába fogódzó (n) csavarral van csuklósan kapcsolva. A vonórúgó a (bl) kivastagítást állandóan az (n) karra szorítja tehát a kapcsolást megfeszítve tartja, az (o) forgattyú megfelelő forgatásával azonban a vonórudat és a kapcsolást előre lehet tolni úgy, hogy a kapcsolás meglazul és a kikapcsolás kanyarulatokban is végezhető. Ha csak a csavarkapcsolást akarjuk a kapcsolásra — használni, a (b2 és g) csapot kiszereljük, ekkor az (e) kengyel és a (h) kar a 2. ábrán pontozva jelzett állásába esik le. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasútikocsikapcsolás, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolótag a közönséges vonórúdra lenghetően ágyazott, mellső végén ékalakúan kiképezett és egy lefelé fordult horoggal ellátott, előnyösen derékszögű négyszög alakú kengyelből és egy eme kengyel furataiban vezetett, a másik kapcsolás fél horgával együttműködő csapból áll, mely csap egy, a kapcsolókengyel forgáscsapjával egybe nem eső eltolható tengelyre ékelt karon van akként ágyazva, hogy a csap a kengyel elmozdulásait követhesse, mely kengyel a szárain és a közönséges kapcsolóhorgon átdugott csap segélyével a kapcsoláshoz alkalmas, közel vízszintes helyzetben van rögzítve, a kapcsolókengyel kapcsoló csapját viselő kar pedig arra szolgál, hogy a tengelye eltolásával a csap oly helyzetbe legyen állítható, melyben az a másik kapcsolófél horgával kapcsolódik, illetve evvel nem kapcsolódik. 2. Az 1. alatt védett önműködő kocsikapcsolásnál egy berendezés a kapcsolásnak a kapcsoló és nem kapcsoló helyzetben való rögzítésére, jellemezve az eltolható tengely fölött elrendezett forgatható tengelyre ékelt és az eltolható tengelyre az erre ékelt kar egyik, ill. másik oldalán ráfogódzó karom által. 3. Az 1. alatt védett önműködő kocsikapcsolás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az eltolható tengelyre ékelt kar az oldnlirányú nyomások fölvételére merevítve van. 4. Az í. alatt védett önműködő kocsikapcsolás egy foganatosítási alakja, azáltal