46660. lajstromszámú szabadalom • Gőzszivattyúval szabályozott gyorsított keringésű melegvízfűtés

csapója (t) rugójával a gőzhenger födelének (u) sarkában megakad. A dugattyú további emelkedésénél, mihelyt a rúgó a szükséges feszültséget elérte, a kibocsátó szelep hirtelen kinyílik és a gőz teljes erővel a bebocsátó szelepen keresztül a gőzhengerbe tódulhat. A bebocsátó szelep úgy van alkotva, hogy erős gőzáttódulásnál a gőz csapóját magával ragadja és a szelepet lezárja. A gőzhengerben visszamaradt gőz a nyitott kibocsátó szelepen kitódul és a dugattyú leszáll. A két. szelep érintkezése után először a kibocsátó szelep záródik, mert ennek csapója lazán csüng, a bebocsátó szelepet ellenben a gőz zárva tartja s csak ezután nyitja a dugattyú nyomása, a gőz újból emeli a dugattyút és így a gőzhenger működése addig ismétlődik, amíg a gőz feszültsége eléggé nagy. Hogy a gőzszivattyú azon követelménynek megfeleljen, miszerint csak egy bizonyos gőzfeszültségnél kezdjen működni és annak emelkedésével több gőzt tudjon elhasználni, a szivattyú vödörrel emeli a vizet. Mivel a telt vödör súlya mindig egyenlő, annak emeléséhez szükséges gőzfeszültség is meg van határozva és a gőzfeszültség emelkedése csakis a svizattyú gyorsabb működtetésére szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyorskeringésű melegvízfűtés, melynek keringését egy gőzszivattyú hozza létre, azáltal jellemezve, hogy a gőzfejlesztő egy, a vízállást biztosító készülék nélkül közvetlenül a melegvízfűtéssel és kazánjával van összekötve és a gőztartó (c) függőleges csővé van alakítva, honnan a (d) cső a gőzt a gőzszivattyúhoz vezeti, mely úgy van berendezve, hogy meghatározott gőzfeszültségnél működni kezd és a vizet vödörrel emeli, minek folytán a gőzfeszültség emelése a gőzszivattyú működését megfelelően gyorsítja és ezáltal a gőztartóban. a vízállás szabályozva lesz. 2. Az első igénypontban ismertetett rendszerű melegvízfűtéshez való gőzszivattyú, jellemezve azáltal, hogy a függőleges gőzhenger (p) bebocsátó szelepe a henger fenekében úgy van elhelyezve, hogy a szelep csapója a henger feneke fölé ér, a szelepet a henger feneke alatt zárja és méreteiben úgy, mint súlyában akként van alkotva, hogy a kibocsátó (s) szelep kinyílásánál keletkező rohamos gőzátáramlás bezárja, míg a kibocsátó szelep a dugattyúban van elhelyezve, mely a dugattyú alatt záródik és rugóval ellátott csapója a dugattyú fölé ér, mely rúgó, mielőtt a dugattyú legmagasabb pontját elérte, a hengernek egy kiugró részébe ütközik és így a szelep kinyílását idézi elő. (I rajzlap melléklettel. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesté a.