46620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyers olajnak és ehhez hasonlónak, veszély- és robbanásmentesen fúvólángképződés nélkül való elégetésére

- 2 előnnyel bír, hogy a tüzelőanyag erőpazarlás nélkül, tehát legolcsóbb módon vezethető a tüzelőanyagra és kifogástalan elégetés céljából célszerűen elosztható. Egy másik előnye az egyszerű szerkezet, amely lehetővé teszi a folyékony tüzelőanyaggal való tüzelést, oly helyeken, is, ahol sem gőz, sem pedig gépi erővel nem rendelkezünk, mint pl. kisebb kovácsműhelyekben és bányákban stb. A mellékelt rajzon az eljárásnak megfelelő berendezések szobakályhák és kazánok részére vannak föltüntetve; az 1. ábra egy szobakályhát ábrázol az új égő metszetével, a 2. ábra az égőnek egyik részét tünteti föl metszetben, a 3. ábra az új tüzelésnek kazánoknál való alkalmazását mutatja, a 4. ábra a kazánokhoz tartozó ros-tély alaprajzát, az 5. és 6. ábra metszetben és fölülnézetben ábrázolja a tüzelőanyag hozzávezetésének önműködő szabályozását; a 7. és 8. ábra az égőnek konstruktív változatát tünteti föl a megfelelő hozzávezetéssel. A szobakályhatüzelés berendezése a következő: Az égő egy fazékalakú (a) edényből áll, amely (b) peremmel vagy karmokkal helyeztetik a kályha tűzterébe; az (a) edény egész magasságában egy vagy több i(c) levezető cső megy keresztül, melyek a találmánynak megfelelő fölső részükben áttöréisekkel, legcélszerűbben finom (d) hasítékokkal vannak ellátva. A léghozzávezető csövek az 1. ábrának megfelelőjkiviteli alak szerint egy éghetetlen anyagból készült vastag (ex) béllel vannak burkolva, íirnely a tüzelőanyagot fölszívja és az égő szájához emeli. A (c) légcsöveken fölemelkedő levegő a csöveknek (d) hasítékán előmelegített állapotában közvetlenül a bélbe lép és így a tüzelőanyaggal keverve, kerül elégetésre, miáltal tökéletes füsti- és korommentes elégetést érünk el. Miután a láng táplálása csakis a bél szívóhatása által történik, fúvóláng nem keletkezhetik s ezáltal a tüzelőteret körülzáró részeket annak hatásától megkíméljük. A lég vezető csöveknek béllel való burkolása helyett, mint a 7. ábra mutatja, a tartány fala és a csövek közt lévő szabad tér szívóképes éghetetlen bélanyaggal, pl. azbesztpamuttal tölthető ki, miáltal a robbanás veszélye ki van zárva. A szobakályhák táplálása időszakos vagy folytonos lehet. Az időszakos táplálásra, az edény alsó részéhez csatolt (e) csőtoldat szolgál (1. és 2. ábra). Az időszakos táplálás úgy történik, hogy a folyékony tüzelőanyag egy kéziszivattyú segélyével fölszívatik és az (e) toldatba beíécskendeztetik. A csőtoldat elzárása (f) (2. ábra) visszacsapó szeleppel történik. Az ily tüzelőanyag hozzávezetésnél elesik a naftakályhaszerkezeteknél megfigyelt ama hátrány, hogy az égőnek mintegy három órán át kihűlnie kell, mielőtt kivehető és újra tölthető, vagy pedig ha az égő előbb töltetett, robbanás és tűzveszély keletkezett, mert ezen égők használat közben oly magas hőmérséket vesznek föl, hogy idő előtti újratöltésnél a folyékony tüzelőanyag egy pillanat alatt elpárolog, ami robbanásveszéllyel jár, amint ez például spirituszfőzőkályháknál és spirituszlámpáknál az utántöltésnél előfordul. Jelen tüzelési szerkezet használati módja kizár minden robbanásveszélyt, mert? egyrészt a folyékony és hideg állapotbaji lévő tüzelőanyag alul lép be és ezen oknál fogva nem érintkezik azonnal lánggal, másrészt a láng visszacsapása ki van zárva, miután az (e) csőtoldat (f) visszacsapószeleppel van elzárva és ezen fölül a folyékony tüzelőanyag úgy van elosztva az azbeszitbélen,, hogy csak lassú szivárgással jut a bél segítségével fölhasználásra, amint ez például lámpáknál történik. A szobakályhák folytonos tüzelése, illetve a tüzelőanyag folytonos hozzávezetése, különösen olyanoknál, amelyek központi fűtésre szolgálnak, később a kazántüzelésnél lesznek tárgyalva, mert a kályháknál, valamint a gőz-