46589. lajstromszámú szabadalom • Szállítható védőcsarnok légijárművekhez

— 2 — A középteret két sor (4) oszlop határolja, mely oszlopsorok a jármű keresztmetszete által megkívánt távolságban feküsznek egymástól. Az (5) sátortető a (4) oszlopsorok között van a középtér fölé kifeszítve, míg a sátor (6) oldalai a tetőhöz csatlakoznak és innen lefelé haladva, a földig érnek, hol szélük ismert módon alacsony (7) cövekek segélyével van rögzítve és (8) kötelek segélyével feszesre húzva. A (4) oszlopok fölső végei a sátortetőn jóval túlérnek. A (4) oszlopoknak a sátorból kinyúló fölső végeire (9) kötelek vannak függesztve (1. és 4. ábra), melyek a sátortető széleit fölfelé húzzák úgy, hogy a (6) oldallapok a (8) és (9) kötelek között feszesen meghúzva feküsznek. Az oldallapokra ható szélnyomást ismert módon (10) támaszok fogják föl. A (6) oldallapok csak a sátor oldalain nyúlnak végig és a sátort csak a (4) oszlopsorok meghosszabbításában fekvő pontokig zárják el (2. ábra), ellenben a sátor mellső és hátsó végét szabadon hagyják. A (4) oszlopok csúcsait a. sorok irányában (11) feszítőkötelek, harántirányban pedig (12) feszítőkötelek költik össze, mimellett az oszlopok rézsútosan lefelé haladó (13) feszítőkötelek segélyével vannak merevítve. Az (5) sátortető a (4) oszlopokat harántirányban összekötő (12) kötelekre (14) kötelek és közbeiktatott (15) csigasoroik segélyével oly módon van feszesen fölfüggesztve, hogy szabad boltozatot alkotó mely belül semmiféle támaszt, feszítőkötelet vagy effélét nem tartalmaz úgy, hogy a léghajó ballonja teljesen szabadon mozoghat ezen térben. Mivel az (5) sátortető az oszlopsorokkal párhuzamosan mindenütt meg van feszítve, boltozata az első oszloppártól kezdve az utolsóig mindenütt egyenletes és miivel a (6) sátoroldalak a sátor végein csak az oszlopsorok meghosszabbításáig érnek, . a boltozatos középtérnek egész keresztmetszete a sátor végein is teljesen szabadon marad úgy, hogy a léghajó akadály nélkül I be- és kiléphet, A sátor végeinek elzárása két részből álló (16) véglapok segélyével történik, melyeknek szélei a (6) oldalfalaknak a sátor végein rézsútosan lefelé hialadó széleihez vannak erősítve. A (16) véglapok nyitott helyzetükben a rézsútos (17) falszéleken függnek (3. ábra), a sá* tor elzárásakor pedig (18) szabad széleik egymással és a sátortetővel ideiglenesen összeköttetnek, mely célra, mintáz 1. ábra jobboldalán és a 2. ábra baloldalán jelezve van, hurkok és peckek vagy kötőszalagok és effélék használhatók. A (4) oíszlopok, hogy a szükséges igen nagy hosszúságban készíthetők, 'de amellett könnyen szállíthatók is legyenek, több részből vannak összetéve, melyek szállítás alkalmával egymásba tolhatók. Ha az oszlop teljesen vascsövekből áll (6. ábra), akkor a legalsó (19) cső a legnagyobb keresztmetszettel bír és fölső végén (20) szilárdító gyűrűvel van ellátva. A második (21) cső olyan keresztmetszetű, hogy a (19) csőbe tolható anélkül azonban, hogy abban ingadoznék. A betolás határolására a (21) csövön egy szilárd (22) gyűrű van alkalmazva és ugyanígy vannak a többi toldócsövek is kiképezve. Ha az oszlop részben vasból és részben fából áll (7. ábra), akkor a pontosan egymásba illő részek összetolásának határolására egy meghúzható (23) csőkapocs szolgál. Ha piedig az oszlop teljesen tömör fából készül (8. és 9. ábra), akkor a farészek (24) szorító hüvelyek segélyével kapcsoltatnak össze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szállítható védőcsarnok légi járművek számára, jellemezve oly sátor által, melynek teljesen szabad belső terét a sátorfalon átnyúló oszlopok két sora és az ezeknek csúcsait összekötő kötelekre függesztett középtető határolja. 2. Az 1. igénypontban védett csarnoknak egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy á csarnoknak rézsútos helyzetű homlokfalai két részre vannak osztva és a léghajócsarnok kinyithatása és elzárhatása