46587. lajstromszámú szabadalom • Pergettyűkészülék
— 2 — ték nagyságát tolattyuk szabályozzák, melyek a lengések következtében a forgástengely és az inga között föllépő elfordulás által elállíttatnak és a légsugarakat többé vagy kevésbbé fojtják. Az 1. ábra a készülék oldalnézete a fölfüggesztés metszetével, a 2. ábra a készülék elölnézete, részben metszete, mimellett a fölfüggesztés részben metszetben, részben nézetben van rajzolva, a 3. ábra a készüléknek és a szabályozótolattyuknak fölülnézete a motor eltávolítása után. Az 1. állványzatban, mely pl. egy közönséges hajóiránytű állványzatát képezheti, a kardanikusan fölfüggesztett (2) gyűrűben a (3) tartány van ágyazva, mely alkalmas (4) folyadékkal van megtöltve és (5) üveglemezzel van lefödve. Az üveglemezen át a (6) iránytűrózsa figyelhető meg, mely a folyadékban úszó (7) úszótesten van megerősítve. A (7) úszótest a (8) közdarab segélyével a (9) köpennyel merev kapcsolatban áll, melyben a pörgettyű (10) lendítőtömege a (11) forgástengellyel megfelelően van ágyazva. Ezen elrendezés célja az, hogy a pörgettyűtengely (11) a vízszintes síkban maradjon, ami azáltal van elérve, hogy a pörgettyű a (7) úszón függ. A (9) köpeny kívül tökéletesen zárt, kivéve a (12) nyílásokat és a (13) csövet, mely utóbbi a köpeny oldalfalához csatlakozik és alul villaszerűén két, a forgástengelyre merőleges (14) és (15) fúvókába megy át. Ha a pörgettyű lendítőtömege forgásba jön, akkor a lendítőtömeg a (12) nyílásokon át levegőt szív be, mely a (13) csövön és a (14, 15) fúvókákon át kiszoríttatik. A köpeny oldalfalán továbbá egy (17) inga van a (16) tengely körül forgathatóan fölfüggesztve, mely inga alsó végén a két (18, 19) tolattyú ül. A tolattyuk a készülék nyugalmi helyzetében akként függnek a (14) és (15) fúvókák nyílásai elé hogy utóbbiakat részben elfödik és pedig a (18) tolattyú a (14) fúvókát és a (19) tolattyú a (15) fúvókát. A pörgettyűköpenyen végül még a (20) tartó van elrendezve, melyen a pörgettyű (11) forgástengelyével kapcsolt (21) elektromotor nyugszik. A (8) közdarab (23) kontaktusgyűrűin csúszó (22) kefék az elektromotorhoz áramot vezetnek. A (24) nyaknyílás a (7) úszótestet a (3) tartányban központosítja, azonban anélkül, hogy a pörgettyűkészüléknek az úszótesttel együttes oldallengései megakadályoztatnának. A pörgettyű oly módon van a (7) úszótestre fölfüggesztve, hogy a pörgettyű (11) forgástengelye a vízszintes síkban fekszik, amikor a pörgettyű nyugalomban van. Ezután a pörgettyűtengelyt a nehézségi erő rögzíti a vízszintes síkban, mert a folyadék fölhajtó erejének középpontja a rendszer súlypontja fölött fekszik. Ha már most a pörgettyűt forgásba hozzuk, akkor a pörgettyű tengelye, mint föntebb említettük, az észak-délirány — mint egyensúlyhelyzet — körül lengéseket végez. Emellet a forgástengely a mindenkori lengéssebességgel arányos elevációt kap, azaz a vízszintes síkhoz képest nagyobb vagy kisebb hajlásszöggel kilendíttetik. Azonban pontosan ugyanezen szöggel állíttatik el a (17) inga a forgástengely irányához képest, mely inga azonban a nehézségi erő hatása folytán függélyes helyzetben marad úgy, hogy tehát az inga az eleváció nagyságát és irányát méri. A (14) és (15) fúvókákból a pörgettyű forgásánál kiszorított légáramok reakciónyomatékokat állítanak elő. melyek a (9) pörgettyűköpenyt és így az ebben ágyazolt (11) forgástengelyt is a függélyes tengely körül forgatni igyekszenek. A normális helyzetben ez a két reakciónyomaték egymást kiegyenlíti, minthogy az elrendezés olyan, hogy a nyomatékok a két fúvókánál egyenlők. Ha már most a (9) köpeny a forgástengellyel együtt a függélyes helyzetben maradó (17) ingához képest függélyes irányban kileng, mint ezt föntebb említettük, akkor a (18,19) tolattyuk a (14, 15) fúvókákhoz képest elállíttatnak és a légsugár az egyik fúvókában jobban, míg a másikban az előzőnél kisebb mértékben fojtatik. Ezáltal a reakciónyomatékok egyenlőtlenek lesznek és az egyik túlsúlyban
