46546. lajstromszámú szabadalom • Önműködő csavarvágógép
é — zett, fölhasított végében egy e helyen meghúzható (52) csavarorsóval bír, mely a (49) ütközőben van vezetve, mimellett az utóbbi és a csavarorsó egy vastagítása között az (53) spirálrúgó fekszik a csavarorsó köré, mely utóbbihoz a (47) szán (49) ütközőjével az (55) rúgóhatása folytán hozzáfekszik, mely rúgó a szánnal és az (54) karral van összekötve. Az (52) csavarorsó megengedi, hogy az (S) esztergakést a gép járása közben is utánállíthassuk. A (49) ütköző és az (53) rúgóval ellátott (52) csavarorsó közvetítésével az (51) kar görgője az (55) rúgóhatása folytán a (39) tengelyen ülő (56) tárcsához oldalt hozzáfekszik és egy bütyök pályájába nyúlik, mely egyrészt a gyöngén emelkedő (57) résszel, másrészt a meredek esésű (58) résszel van ellátva. Az (50) tengely forgásának megakadályozására az (51) karon az (59) kar van elrendezve, melynek villás vége a vezeték gyanánt szolgáló (54) karba kapaszkodik. (56) tárcsa arra szolgál, hogy (57) bütyökrészével a (47) szánt az esztergakéssel együtt az (55) rúgó hatásával ellentétesen a befogófejben fogvatartott (x) munkadarab felé mozgassa és hogy (58) bütyökrészével, valamint az (55) rúgó hatása által a szánt a késsel együtt ismét gyorsan visszahúzza, miután a munkadarab vége hegyesre esztergályoz tátott. A csúcs esztergályozása által a csavarmenetet vágó acélszerszámnak munkadarabba való behatolása megkönynyíttetik. Az esztergakés az (52) csavarorsó segélyével a munkadarabhoz képest a gép működése közben is pontosan beállítható és a csavarorsó becsavarása által helyzetében rögzíthető, míg az (53) rúgó által a (47) szán a késsel együtt utánengedhet, ha az (8) kés előremozgásával szemben nagyobb ellenállás lép föl; ily módon a gép egy vagy több mozgó részének elhajlását vagy törését elkerüljük. 3. A csavarmenetvágóberendezés (1—4. ábrák). A (2) tengely alatt és vele párhuzamosan a (60) rúd van az (1) állványzatban tengelyirányban eltolhatóan ágyazva, melyen a (G) csavarmenetvágószerszámot tartó beállítható (61) kar ül; az utóbbiba a (62) rúgó kapaszkodik, mely a (60) rudat egyik végével a (63) görbített tárcsához szorítja. A (60) rúdon a (64) emeltyű van megerősítve, melynek orra a (62) rúgó hatása folytán a (4) tengelyen ülő (65) bütyköstárcsa kerületéhez fekszik. Ez a tárcsa kerületén fölváltva egymásrakövetkező bütykökkel és mélyítésekkel bír, melyek közül a bütykök az I—V irányban (3. ábra) fokozatosan nagyobb sugarúak. A tárcsa továbbá (66) kivágással bír, melynek hossza körülbelül három egymásra kövatkező bütyöknek és kivágásnak, illetve körülbelül a (65) tárcsa fél kerületének felel meg. A (61) kar a (63) tárcsa által a (7) fejben tartott (x) munkadarab hosszában ideodamenő mozgást kap, míg a (61) kar által tartott (G) vágószerszám a (65) tárcsáról ennek bütykei és mélyítései által fölváltva a munkadarab felé és ettől elmozgattatik. A vágószerszám minden behatolása és egy forgács eltávolítása után a vágószerszám a munkadarabtól eltávolíttatik és a csúccsal ellátott munkadarabhoz képest kezdeti helyzetébe visszatolatik, mimellett a (G) vágószerszám a (65) tárcsa fokozatosan magasabb bütykeinek megfelelően minden előrehaladásnál mélyebben hatol a munkadarabba. A munkadarabba a csavarmenet tehát a (65) tárcsa bütykeinek megfelelően a vágószerszám ötszöri behatolása által vágatik. 4. A gyűjtőberendezés (1., 2., 4., 6. és 7. ábrák). Ez a berendezés a (67) gyűjtőcsatornából áll, mely a (8) kar pályájába lengethető és a (68) rúd fölső végén van ágyazva, mely az (1) állványzatban függélyesen van vezetve, továbbá eltolható és elforgatható. A (68) rúd alsó végén a (69) kar van megerősítve, mely a (70) rúgó hatása folytán a (73) tengelyen lazán forgatható (71, 72) emeltyű (71) karjának fölfelé hajlított részéhez fekszik. A (71) emeltyűkar fölfelé hajlított része arra szolgál, hogy a (69) emeltyükarra kifejtett hatása folytán a gyűjtőcsatorna be- és kilengettessék, míg maga a (71) emeltyűkar arra szolgál, hogy a (69) karra behatva a (68) rudat fölemelje.