46524. lajstromszámú szabadalom • Zár
— 2 — az ismét elreteszelt ötlőnek fölszabadítása céljából egy (20) csapóemeltyű van elrendezve, mely a (10) ötlőnek (21) csapja körül lengethető (8. ábra) és melyet egy, a forgási csap köré tekercselt spirálrúgó állandóan a 8. ábrában föltüntetett helyzetbe törekszik hozni, miért is ez kinyúlik az öt lő síkjából. Ha már most a kapu, vagy ajtó záródik, legelőször is ezen (20) csapóemeltyű ütközik a második kapu-, vagy ajtószárnynak éléhez, miáltal az a (21) csap körül elforog, amikor is a szerkezet a 7. ábrában föltüntetett állást foglalja el és a (16) csap körül lengő (17) kétkarú emeltyűnek kiszögelő (18) része, mely eddigelé a (20) csapóemeltyűnek (20') meghajlított része által fogva tartott fölszabadul, miáltal a (15) függélyes karnak közvetítésével a (4) armatúra épp úgy megemeltetik, mintha az áramkör záródása által gerjesztett (3) elektromágnestől vonzatnék. A (7) kar tehát ismét fölszabadul úgy, hogy a kapunak vagy ajtónak a 9. ábrában föltüntetett nyíl irányban való további mozgásánál, melyiiél a (10) ötlő a helytálló kapuszárnynak éle által benyomatik, ezen mozgásnak semmi sem áll útjában és a (8) rúdnak (9) nyúlványa ismét a 7. ábrában föltüntetett helyzetet fóglalja el. A (11) spirálrúgó a (10) ötlőnek a helytálló ajtószárny megfelelő kivágásában való elhelyezkedése, ill. a zárás megtörténte után a (8) rudat (9) nyúlványával a 6. ábrában föltüntetett, kezdőhelyzetbe vezeti vissza. Hogy bizonyos esetekben a szerkezet csupán a, kilincs lenyomása által is legyen nyitható, anélkül, hogy az áramkört esetről-esetre zárnunk kellene, a zár fenekén egy kapcsoló berendezés van elrendezve, melynek beállításánál a (4) armatúra megemeltetik és ezen helyzetben rögzíttetik. Ezáltal elérjük azt, hogy a (4) armatúra állandóan megemelt helyzetben van épp úgy, mintha a (3) elektromágnesek által vonzatnék. A kapcsolóberendezés egy, a (26) spirálrúgó hatása alatt álló és a (25) orral ellátott (24) karból áll, mely a (22) fogantyú által (3. ábra) a (26) spirálrúgó hatása ellenében (1. ábra) a jelzett nyíl irányában eltolatik, miáltal a (4) armatúrára ható (27) tolattyú megemeltetik és annak alsó, lefelé keskenyedő része a (25) orrnak oldalas (46) kiszögelésébe kapcsolódik (2. ábra). A (27) tolattyúnak ezen helyzetében a zár minden további segítség nélkül, pusztán a (12) kilincs lenyomása (3. ábra) által nyitható. A (27) toj lattyúnak eredeti helyzetébe való visszave-I zetésére (23) fogantyú van elrendezve, i melynek segélyével a (27) tolattyú az 1. ábrában föltüntetett nyíl irányában kissé megemeltetik úgy, hogy a (24) kar a (26) | spirálrúgó, a (27) tolattyú pedig a (28) rúgó által vezettetnek vissza eredeti helyzetükbe. Mint a jelen leirás bevezetésében említettük, a, találmány szerinti zár sajátos kulcs segélyével belülről való segítség nélkül is nyitható. A (12) kilincsben (5. ábra) j ill. az ennek folytatását képező (47) hüvelyben az (51) csap és az ennek folytatá-I sát képező (29) rúd van elrendezve, mely-i nek fölső végéhez van csavarolva a (31) ! szakái, mely a (48) kilincsrúdhoz is hozzá j van erősítve. Ezen összeköttetés azért szükj séges, hogy a kilincsrudaknak, ill. az ezekben elrendezett szerkezeteknek ;a. zárból való kihúzását megakadályozzuk. Az (50) csap hosszhasítékkal van ellátva, mely a profilírozott lapos (30) kulcs fölvételére szolgál, továbbá a kulcsprofilnak megfelelő (49, 50) péckek vezetésére szolgáló furatok épp úgy, mint a Yale-féle zárnál. A rugók ismert módon a peckeknek a (30) kulcshoz való hozzászorítására szolgálnak. Ha már most a (30) kulcsot az (51) csapnak hasítékába bevezetjük és a kettős nyíl irányában (4. ábra) elforgatjuk, akkor a (31) szakái a (43) csap körül lengő (32) kettős emeltyű körül forog és lenyomja az ezen emeltyűvel csuklósan összekötött (33) kart, mire a (4) armatúra az (53) emeltyű és a (15) rúd közvetítésével megemeltetik és a zár a fönt ismertetett módon nyílik. Az (53) emeltyűnek a (17) emeltyűvel szomszédos része ugyanis villaalakúan van kiképezve, mely villa a (17) emeltyűkart körülfogja és ily módon
