46484. lajstromszámú szabadalom • Fűtésre és főzésre való gázkályha

minden befolyása el van hárítva, továbbá, hogy a kéménybe leereszkedő szél hasonlóan nem gyakorol befolyást, tehát a gázlángot nem olthatja ki, végül, hogy a kéményhuzam sem befolyásoltatik, minthogy a kéménybe vezető (w) füstesőnek nemcsak nem kell bővebbnek lennie, de szűkebb is lehet, mint a (b) levezetőcső, melynek keresztmetszete szorosan záródó kályháknál nem sokkal bővebb a gáz- és léghasítékok keresztmetszeténél. Az, hogy az alul nyitott (w) füstcsőben lévő égési gázok lefelé kiáramolhassanak, más módon is érhető el, pl. azáltal, hogy a (w) füstCBŐbe (18. ábra) fölfelé nyúló (b) levezető csövet torkolatán fölül és alul nyitott (50) süveggel látjuk el, melyben az égési gázok lefelé áramlanak. Az égési gázoknak nem kell, mint az 1. és 18. ábrákon látható, a magasabban lévő b) levezető csőtoldatból közvetlenül a (w) füstcsőben kiáramlaniok, hanem a (w) füstcsövön kívül is (19. és 20. ábrák) áramolhatnak, ha a (b) csőtoldat kissé mélyebben van elrendezve, mint a (w) cső és ez esetben épp oly jól jutnak a (w) füstcsőbe, mint a magasabban fekvő (b) csőtoldat esetén, hacsak az valamivel bővebb. Mindezen foganatosítási alakok (1., 18., 19. és 20. ábrák) lényege abban áll, hogy a kályhából a (b) levezetőcsőbe lépő égési gázok a (w) füstcsőben lefelé áramlanak ki. Az égési gázok számára való kiáramlási nyílás tehát mélyebben fekhet, mint a (w) füstcső vége úgy, hogy a gázok a (w) füstcsövön kívül áramlanak ki. A 16. és 17. ábrákon látható berendezésnél a gázkályha áll az égési gázok számára való, lefelé görbített (b) levezetőcsővei ellátott zárt (a) hengerből, az (n) ajtóhoz erősített (g) lángzócsőből, melynek kiáramlási nyílása a kályha belsejébe vezet és a kályhán kívül lévő (d) nyílásból. A gáz a szintén az (n) ajtóhoz erősített, azzal együtt az (e) csukló körül elforgatható (f) gázbevezető csövön és a (d) nyílás mellett lévő (h) fúvókán át a (g) lángzócsőbe áramlik. Eltekintve az égési gázok számára vaíó (b) levezető csőtől, a kályha belseje kizárólag a (g) lángzócső (d) nyílásán keresztül áll a kályhán kívül a levegővel összeköttetésben, minek folytán az egész égési levegő a gázzal együtt csak ezen (d) nyíláson áramolhat a lángzó csőbe. Ezen működési mód a szoba hidegebb, nehezebb levegőjének a forró, könnyű égési gázokkal töltött kályha belsejére való nyomás és a (h) fúvókából kiáramló gáz nyomása által létesíttetik; a gáz, úgymint a Bunsen-lángzónál, a levegőt magával ragadja. A levegő nyomása nélkül nem elegendő égési levegő áramolna a (g) lángzócsőbe. A beáramló égési levegő mennyisége eszerint a környező levegő nyomásának nagyságától és ezen nyomás viszont a levezetőcső magasságától függ. Minnél magasabban van különben egyenlő körülmények mellett a levezetőcső elrendezve, annál nagyobb a levegő nyomása és annál nagyobb a (d) nyíláson betóduló égési levegő mennyisége. A levegő nyomása és a betóduló égési levegő mennyisége a (b) levezetöcsőben lévő levezetőnyílás keresztmetszetének változtatása és a füstgázoknak az (i) fojtó tolóka kisebb-nagyobb mélysége ben lefelé való vezetése által szabályoztatik. A (b) levezetőcső kisebbítése és az égési gázok mélyebb levezetése által a levegő nyomása és ezzel a betóduló égési levegő mennyisége csökkentetik. Az égési gázok elvezetésének ezen módja helyett, melynél a gázok melege egyidejűleg kihasználtatik, az égési gázok tetszőleges más levezetése is alkalmazható. A (g) lángzócső, a (d) nj'ílás és a (c) kiáramlási cső alakja is tetszőleges lehet. Főzésre való gázkályhák (21. ábra), pl. gáztűzhelyek és gázfőzők fölül fazekak számára szükséges nyílással vannak ellátva és természetesen csak akkor vannak zárva, ha használjuk és a fazék a nyíláson van. Ajtók ez esetben nélkülözhetők; a gáz fölülről a nyíláson át gyújtható meg. Hogy ezen kályhák alacsony alakjánál a levegő szükséges nyomásmagasságát elérjük, cső van elrendezve, melyben az égési gázok fölemelkednek. A gáz és levegő együttes szabályozására