46473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható kötőanyagokkal való brikettezésre

Megjelent 1909. évi szeptember hó 11-én. MAGY. szabadalmi Kia hivatal SZABADALMI LEIRAS 46473. szám. n/a. OSZTÁLY. Eljárás vízben oldható kötőanyagokkal való brikettezésre. gewerkschaft eduárd cég langenben. A bejelentés napja 1908 október hó 27-ike. Az eddig szokásban volt eljárásoknál, melyek szerint vízben oldható kötőanyagokkal briketteket állítottak elő. a brikettezendő anyag és a kötőszer keverékét többékevésbbé képlékeny állapotban vezették a sajtóba és úgy sajtolták össze. A képlékenység a keveréknek aránylag nagy víztartalmától függött. Az így kapott brikettek lágy vagy kevésbbé szilárd állapotban hagyták el a sajtót és természetes vagy mesterséges utószárítást vagy szikkasztást igényeltek, hogy a víz kiűzessék és a kötőanyag megkeményedjék, vagyis hogy a brikett minden követelménynek megfeleljen, amit forgalomba hozható árúktól megkívánnak. Jelen találmány tárgya oly eljárás, mely a fönt jelzett hátrányokat megszűnteti. Ugyanis azonnal kemény, szilárd, forgalomba hozható és vízben eléggé oldhatatlan briketteket kapunk, ha a brikettezendő anyag és a kötószer benső keverékét any- : nyira víztelenítjük, hogy az közönséges nyomás alatt már nem képlékeny, hanem inkább porszerű külsőt mutasson, azonban j még mindig annyi nedvességet tartalmazzon, hogy a vízben oldható kötőanyag erős sajtolás alkalmával ragasztóképességét ki- j fejthesse, mire a keveréket kellő nagyságú nyomásnak vetjük alá. Az így kapott brikettek már a sajtó elhagyásakor igen kemények és szilárdak, azonban bizonyos körülmények között, ha közvetlenül víz alatt feküsznek, a fölhasznált kötőanyagnak egy részét elveszthetik ugyan és ennek természete szerint a vizet megfesthetik, de azért mindig megtartják általános szilárdságukat és keménységüket, tehát nem esnek szét. Hogy azonban még azt is megakadályozhassuk, a kötőanyag mellett olyan szereket is alkalmazhatunk, melyek a kötőanyaggal vagy annak egy vagy több alkatrészével közvetlenül, vagy pedig hő, nyomás vagy fény hatása alatt, oldhatatlan vegyületeket alkotnak, vagy azt ilyen vegyületekké alakítják át. Ezen szerek közül itt csak az enyveket és az alumínium- vagy chromtartalmú vegyületeket említjük meg. A kötőanyagokat föloldott vagy szilárd alakban alkalmazhatjuk, azonban mindig a lehető legbensőbb keveredésre kell törekednünk. Valamely anyag, pld. szén és nem képlékeny, hanem inkább majdnem száraz, porszemű kötőszer keverékének bríkettezése