46454. lajstromszámú szabadalom • Kettős gázizzótest, valamint eljárás és készülék annak előállítására

testnek 3L-Z 3fZ előnye, hogy csak egy átkötést tesz szükségessé. A szövettömlő átkötésekor a ráncok az átkötési helyen minden további nélkül is tetemesen egyenletesebbek lesznek, mint az eddig lehetséges volt. A ráncok iaz átkötési helyen célszerűen elsimíttatnak. hogy a két köpeny szorosan feküdhessen, egymásra. A simítást legjobb formák segélyével eszközölni, melyek egyrészt lehetővé teszik, hogy köztük a szövettömlőt átkötni lehessen, másrészt egymással szemben lévő lapjaikon annyira lapítottak, hogy összeszorításuk által ,a köztük lévő szövetráncokat összelapítják és ezáltal kisimítják. A találmány szerint az izzótestcsúcs nyílását is tetszés szerint állapíthatjuk meg", minthogy az csak az átkötés; szorossága tő 1 függ. A csatolt rajzon az előállítási eljárás egy példaképem foganatosítssi módja van föltüntetve: 1. ábra a tömlőszerű hurokszövet nézete, 2. ábra sematikusan és metszetben a formadarabok segélyével eszközölt átkötés módját ábrázolja; 3. és 4. ábrák hosszmetszetben tüntetik föl az olyan formatestek munkamódját, melyek segélyével az átkötési hely ráncait ki lehet simítani, 5. ábra egy invertlámpára szánt, fölszerelt kettős izzótest keresztmetszetét tünteti föl. Az 5. ábrában föltüntetett kettős izzótest előállítására az (1) hurokszövetet a két (2, 3) formiadarabokra húzzuk (2. ábra). Mindegyik formadarab az izzótest formájához alkalmazkodik és hosszfurattal bír, melyekbe a két formadarabotjösszekötő<(4) henger tolható. A két (2, 3) formadarab alakja folytán a két darab között oly tér marad, melybe az (1) szövetet az (5) fonállal való körülkötés által behúzhatjuk. Ezáltal a kettős izzótest mindkét része kialakíttatott. Az egyik lekötött rész már most a másik fölé húzatik s a (2, 3) formadarabok kapcsolása a (4) henger kihúzása által oldatván, a kettős izzótest a formáról könnyen lehúzható. A formatesr tek természetesen már a két tömlőrész egymás fölé húzása előtt is eltávolíthatók, minthogy ez a formadarabok nélkül is könynyen eszközölhető. A kész kettős izzótest a leírt példa esetében invertégőre van szánva és az 5. ábra értelmében a (6) peremre a (7) fonál segélyével van fölfüggesztve. Mint a rajzból látható, a kettős izzótest csúcsán fokozatosan csökkenő szövetszaporulattal bír és nincs összekötő varrata. A csúcson lévő nyílás az összeszorítás mértékének megfelelően tetszés szerint kisebbre vagy nagyobbra szabható. A ráncképződés és eloszlás egyenletes, mert az átkötés egyenletesen hat a szövettömlő egész kerületére. Ha a 3. és 4. ábrákban föltüntetett (8, 9) formadarabokat használjuk, akkor az átkötési hely ráncait a két formadarab összeszorítása által könnyen kisimíthatjuk. E célból a két formadarab egymás felé fordított (10, 11) vége le van lapítva, mimellett azonban lehetővé teszik a tömlőnek 3. ábra szerinti lekötését, mert ekkor egymástól eltávolíthatók. A 4. ábrában a formadarabok össze vannak szorítva. Hogy a ráncok kisimításakor az (5) átkötőfonálnak helye legyen, a föltüntetett példa szerint a, két (10, 11) formavég a (12) kapcsolóhenger vagy pecek közelében kissé ki van mélyítve. A találmány természetesen sokféleképen változtatható és foganatosítható. A lekötés eszközlésére nem kell a fonalat a szövet köré csavarni, hanem a szemeket fölfűzhetjük a fonalra, vagyis a szövetet úgyszólván átvarrhatjuk. A tömlő két végét az átkötéskor kiíeszítés céljából rögzíthetjük, pl. azáltal, hogy a formadarabok és tömlővégek fölé rugalmas gyűrűket tolunk. A formadarabokrak helyzetbiztosítását szintén más módon is eszközölhetjük, pl. a darabok hátsó végiére erősített vezetőrudak segélyével. A horgolt vagy hurkolt szövetbe már a szövéskor, ill. kötszövéskor alkalmazhatunk szűkületeket. Alkalmas alakú fémdarabokkal is előállítható a szűkített hely, mely azután fonallal lekötve rögzíthető. A szűkítéshez, jll. lekötéshez nem kell okvetlen formadarabokat alkal-