46430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oxygénban gazdag gázkeverékeknek levegőből való előállítására
Megjelent 1909. évi szeptember lió lO-éu. MAGY. SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 464B0. szám. II/e. OSZTÁL\ . Eljárás és berendezés oxygénben gazdag gázkeverékeknbk levegőből való előállítására. BRÜNLER OSKAR HEINRICH ULRICH MÉRNÖK BRUXELLESBEN. A. bejelentés napja 1909 január hó 19-ike. Elsőbbsége 1908 január hó 25-ike. A légköri levegővel érintkező víz tudvalevőleg levegőt tartalmaz megkötve és az is ismeretes, hogy a víz a levegő oxygénjét mohóbban nyeli el, mint a nitrogént, amennyiben a víz 35 % oxygént és 65 % nigént tartalmaz, ámbár a levegőben csak kb. 21°/o oxygén és 79 nitrogén van. Továbbá azt is kimutatták, hogy a víz az oxygénnak a nitrogén fölött annál nagyobb mértékben ad előnyt, minél gazdagabb oxygénben az a légkeverék, amelyet a vízhez vezetünk. Jelen találmány ezen tényekre van alapítva és olyan berendezésekre vonatkozik, amelyeknek segélyével a folyóvizekben, tehát a levegővel állandóan érintkező vizekben, valamint a kutakban, tavakban és effélékben elnyelt levegő megkapható. A berendezés bő csőrendszerekből és tartányokból áll, melyeken keresztül a gáztalanítandó vizet szívóhatás mozgatja, vagy pedig egy szivattyú hajtja körben. Az oxygénben gazdag légkeveréket eközben egyszerűen kiszívatjuk, vagy pedig egymás mögött álló vízoszlopokon nyomjtk át többször egymás után úgy, hogy ezen eljárás többszöri ismétlésével1 oly légkeveréket kaphatunk, mely 65—75°/o oxygént tartalmaz. Már kétszeri elnyeletéssel ,is kaphatunk 65—75% oxygént, azonban ha az elnyeletést többször ismételjük, akkor az oxygéntartalmat egész 99%-ig fokozhatjuk. A találmány tárgyának különböző kiviteli alakjai a mellékelt rajzon vannak feltüntetve, melyen az 1. ábra a legegyszerűbb, szívócső gyanánt működő berendezés függélyes metszetét, a 2. ábra két ilyen .szívócsőnek egymás mögött való elrendezését, a 3. ábra ugyanezen berendezésnek csekély módosítását, a 4. ábra pedig a berendezésnek oly kivitelét ír utat ja, melyben a víz körben mozog. Az 1. ábra szerinti berendezésnél az (a) tartányt folyóvíz, patak, tó vagy kút táplálja állandóan vízzel. A hengeralakú, bő keresztmetszetű (b) cső az (a) tartány víztükre fölött kg. 10 m. magasságban fölállított (c) tartányba torkol. A (b) csővel egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő bőségű (d) cső a (c) tartányt az (e.) lefolyató csatornával köti össze, mely az (a) tartánynál mélyebben fekszik. A (d)
