46417. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék vízijárművekhez
rincet rácsszerkezetként is ki lehet venni. Oly esetekben, midőn a gerincet bármely okból nem készíthetjük ily kivágásokkal, célszerű azt üregesen szekrényalakúra kiképezni, mikor is az így nyert teret ballast fölvételére vagy szén raktározására használjuk föl. A (2) áttöréseket eltolható oldalakkal lefödhetjük, hogy a hajónak bedokkolását oly esetekben, midőn a lapátok javítása válik szükségessé, elkerülhessük. A (2) nyílások lezárása után, minekutána a lapátokat is a hajó hosszirányába fordítottuk, ezen térből a vizet kiszivattyúzzuk, mikor is az üreges (3) tengelyen vagy megfelelő búvónyílásokon keresztül a lapátokhoz hozzájuthatunk és a szükséges javítási munkákat elvégezhetjük. Különösen fontos előnye ezen hajtószerkezetnek, hogy minden oly esetben, midőn a hajót hirtelen meg kell állítani, vagy visszafelé hajtani, nem szükséges a gépet mint az az eddigi rendszereknél szükséges séges volt, megállítani és gyorsan átkormányozni, amennyiben a (10) kormányzóhengereknek 180°-kal való elfordításával elérhetjük, hogy a gépek megállítása nélkül a hajtóerő a hajóra ellenkező értelemben működik. Hogy a hajó indulása előtt a gépet kipróbálhassuk, anélkül, hogy az előbbi helyét változtatná, a (10) kormányzóhengerek a következő szerkezettel vannak ellátva. A (10) henger elforgatására szolgáló (25) tengelyre, mely utóbbin (18) csukló körül forgathatóan a (19) állító emeltyű van ágyazva, egy (26) travers van erősítve, mely utóbbiból (27) karok nyúlnak lefelé, melyek a (10) henger tetején alkalmazott (28) keretben vannak vezetve. Ha a (25) tengelyt lefelé nyomjuk, ami a föltüntetett kiviteli alaknál csak úgy lehetséges, hogy a (19) emeltyűt függélyes helyzetbe hozzuk, a (27) karok alsó végei a (11) horony fölső részében levő forgattyú útjába esnek, minek következtében a (3) tengely a <10) hengerrel közvetlenül össze van kapcsolva és az előbbinek elforgatása a lapátokat többé már nem befolyásolja. A lapátok ekkor a (3) ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, mikor is a hajó továbbítására hatástalanok. Oly tengeralatti hajóknál, melyeknél a lesülyedés és a fölszállás nem kizárólagosan ballast bebocsátásával vagy kiszívatytyúzásával, hanem mechanikai segédeszközök igénybevételével is történik, a hajó mindkét oldalán még két vagy több ugyanoly lapátszerkezetet is használunk, mint amely a vízszintes továbbításra szolgál (5. ábra), melyeket célszerűen az (5) kúpkerék segítségével hozunk működésbe, mely útóbbiba a hajó oldalfalán áthatoló (30) tengelyen ülő (29) fogaskerekek szolgálnak, melyeket az előbbiekkel tetszőleges tengelykapcsolás segítségével kötünk össze. A (30) tengelynek a falon kívül levő részén a (7a) lapátok vannak alkalmazva, melyeket a (10a) kormányzóhenger segítségével a hajtólapátokkal azonos módon vezérelhetünk. Celszerű az összes, a hajó oldalán fekvő hajtóműveknek vagy legalább is egyik oldalnak vezérlő vagy kormányzó hengereit egymással kényszermozgásúan összekötni, hogy azokat egy központból könnyen kezelhessük. Tisztán függélyes irányú lemerülésnél vagy fölszállásnál a hajtókészülékek nyugalomban vannak és csak ezen oldalevezők működnek, míg ha a hajtógépek is működnek, a föl- vagy leszállás ferde irányban fog történni. Bizonyos esetekben, midőn a rendesnél nagyobb sebesség kifejtése válik szükségessé, az oldalevezők megfelelő beállításával a hajtógépek működését támogathatjuk. Ezenkívül jól fölhasználhatók ezen oldallapátok a hajó kormányzására, amennyiben azokat az egyik oldalon előre, a másik oldalon pedig hátrafelé működtetve oly erőpárt nyerünk, mely a hajót gyorsan a kívánt irányba fordítja és amely a hajónak állóhelyben való megfordítására is alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajtókészülék vizi járóművekhez körben forgó és hossztengelyük körül elfor-