46396. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szabályozóberendezés hajtógépek számára, fejlesztő, illetve mótor gyanánt működő elektromágneses indukciós kapcsolások alkalmazásával
zett (a) hajtógép (1. ábra) állandó U sebességgel fut. A hajtandó gép vagy berendezés, például egy (v) hajócsavart képez, melynek szabályozandó V sebessége sokkal kissebb az (a) hajtógép U sebességénél. Az (a) gép hajtótengelye a dynainóelektromos (c) kapcsolás (d) horgonyát hajtja, mely kapcsolás (e) mezőmágnese a (v) csavart tartó (t) tengellyel a (j) tengely közbekapcsolása mellett szilárd összeköttetésben áll úgy, hogy az elektromágneses indukcióhatás folytán a (d) horgony forgásánál az (e) mezőmágnes és ezzel egj-ütt a (v) csavar is forgásba hozatik. A fejlesztő gyanánt működő (c) kapcsolás a (t) tengelyre erősített (p) mótorhorgonyt táplálja, melynek (q) mezőmágnese a (j) és (t) tengelyeken lazán van ágyazva, aképpen, hogy a (p) horony körül lenghet. A (q) mezőmágnes kilengéseit a (2) rúgó határolja (2. ábra). A rúgó egyik vége a berendezésnek egy helytállóan ágyazott (3) részén és másik része az (1) beállítható tokon van megerősítve. Az utóbbi a (z) pontban forgathatóan ágyazott kétkarú (y) emeltyű egyik karján eltolható, mely emeltyűnek másik karja az (x) csuklóstag által a (q) mezőmágnes tokjával van összekötve. Az eltolható (1) tokot közvetlenül kézzel, pl. a (4) állítócsavar vagy hasonló segélyével tolhatjuk el az emeltyűkaron. Az (u) elektromotor mezőtekercselése több szakaszra van fölosztva, melyekhez a (q) mezőmágnes tokján elrendezett (5) kontaktusok csatlakoznak. E kontaktusokon a (6) kefe vagy kontaktus csúszik, mely aképpen van a fejlesztő és motor gyanánt működő (c) és (u) indukcióskapcsolások áramkörébe bekapcsolva, hogy a (v) csavar sebessége önműködően szabályoztatik. Ha a (v) csavar működése közben áram halad a (c) fejlesztőtől az (u) motorhoz, akkor az elektromágneses indukció folytán az (u) motor (q) mezőmágnese elforgattatik és a (2) rúgó erősebben vagy gyöngébben megfeszíttetik, aszerint, amint az indukcióhatás nagyobb vagy kisebb és az (y) emeltyűnek (z—1) karja ugyanazon indukcióhatás mellett kisebb vagy nagyobb, minthogy a rúgó és a változtatható (z—1) emeltyűkar vonóhatása által képezett nyomaték a (p) horgony által ennek forgása közben a (q) mezőmágnesre kifejtett vonzóhatásával ellentétesen működik. A (p) horgony vonóerejének vagy ennek a nyomatéknak változtatásánál tehát a (q) mezőmágnes forgást kap úgy, hogy a mótormezőtekercselésnek több vagy kevesebb szakasza iktaitatik be az áramkörbe. A szabályozóberendezésnek most leírt kiképezésénél a (v) csavar V sebessége az (1) tok eltolása által, azaz a rúgó vonóereje és a (z—1) emeltyűkar által képezett nyomatéknak változtatása által tetszésszerinti értékre állítható be. Ha az (a) hajtógép és a (v) csavar forgatónyomatékát Ca-val, illetve Cv-vel jelöljük, akkor a berendezés hatásfokának figyelmen kivül való hagyása mellett a munkateljesítmény CaU = Cv V. Ha a (z—1) emeltyűkart kisebbítjük, akkor a (q) mezőmágnesek a (p) horgony által erősebben forgattatnak el úgy, hogj- nagyobb számú mótormezőtekerület iktattatik be. Ennek folytán a motor elektromótorikus ellenereje nagyobbodik és megfordítva a hozzája vezetett áramerősség csökken úgy, hogy a Ca forgatónyomaték kisebb lesz. A gőzturbina gyanánt kiképezett (a) hajtógép szabályozója most már a gőz hozzávezetést aképpen befolyásolja, hogy az (a) gép U sebessége állandó marad. E célra a (q) mezőmágnes forgása közvetlenül a gőznek az (a) turbinához való hozzávezetését is szabályozhatja, hogy a szabályozást mindkét eszköznek egyidejű alkalmazása által is eszközölhetjük. Minthogy Ca U = Cv V és Ca kisebb lett, míg U állandó, ennek folytán a Cv V munkateljesítmény is kisebb lesz és ha Cv állandó, akkor a V sebességnek is kisebbednie kell. A (z—1) emeltyűkar megnagyobbításánál a vázolt viszonyok ellentétesek lesznek úgy, hogy a V sebesség nagyobbodik. A 3. ábrán (c)-vel jelölt görbe a (C) fór-NYOMD.
