46375. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénlámpa

2 —

hajszálcsövesség folytán megemelkedő folyadék semmiféle érezhető nyomást nem gyakorol, amiről egy ezen kamra oldalával összekötendő manométer segélyével lehet meggyőződni.

Ha már most a lámpát meggyújtjuk, akkor várhatólag a következő jelenségeknek kellene bekövetkezniük:

Miután a forrási hőmérséklet el ér etett, a szénhydrogéngőzök az (0) Bunsen-nyíláson át szabadon fognak kitódulni, amiből következik, hogy amíg csak a folyadék elegendő mennyiségben nem jut a kanócnak fölső végébe, a gőz a kanócnak külseje felől semmiféle kompressziónak ‘sincs alávetve és a gőzösítés végbe fog menni anélkül, hogy arra a kanócnak belső struktúrája és a kanóctartó szerkezete befolyást gyakorolna.

A manométerrel eszközölt kisérlet azonban egészen más viszonyokat mutat:

A kanócban a hajszálcsövesség folytán megemelkedő folyadék a forrás megindulásától kezdve akként hat, mintha a pamuttal egy félig szilárd, félig folyékony dugattyút alkotna, mely az (A) kamrában keletkező gőzre oly nyomást gyakorol, melyet a lámpa tartályában foglalt folyadék fölszine és a kanócot összetartó csőnek alsó széle közti fölszinkülönbség szab meg. Világosan mutatja ezt a gőzösítő kamrával* összekötött manométer ellenállási oszlopának t-lmozgása. Hogy azonban ezt a jelenséget megfelelő pontossággal lehessen regisztrálni, szükséges, hogy a hengeres kanócnak szálai csak közepesen, azaz sem túlerősen, sem túlgyöngén ne legyenek összeszorítva.

Ily föltételek mellett az a föltűnő jelenség mutatkozott, hogy a világító hatás rohamosan növekedik az ellenálló anyagból készült csőburkolatba zárt kanóc szálai hosszának és összeszorítási mértékének arányában és pedig oly határig, melyet az a magasság szab meg, melyre a használt folyadék egy azonos átmérőjű nyílással biró és azonos fonalszámú kanócot tartalmazó csőben a hajszálcsövesség folytán, hideg állapotban önmagától megemelkedhetik.

Példának okáért a lysolra vonatkozólag, i ugyanazon lángzó és lángzóhenger alkalmazásával két különböző hosszúságú csőhasz- i nálata mellett a következő eredményék ! adódnak- ki:

12 centiméter hosszú cső alkalmazása esetén:

Óránkénti fogyasztás: 50 gramm. Fényintenzitás: 72 gyertya, i Ahol is a közepesen összeszorított ka: nóc szálainak száma: 270.

Ugyanazon cső alkalmazásával, ha azerő- i s-en összeszorított kanóc szálainak száma: ; 360.

i Óránkénti fogyasztás: 52 gramm.

1 Fényintenzitás: 87 gyertya.

! A kamrában uralkodó nyomás: 13 milli! méter;

j 25 centiméter hosszú cső alkalmazásával,

| ha a kanóc szálainak száma, mint az első i esetben, 270.

! Óránkénti fogyasztás: 54 gramm.

| Fényintenzitás: 93 gyertya, i A kamrában uralkodó nyomás: 14 milli| méter.

| Ugyancsak 25 cm. hosszú cső alkalmazá| sával, ha az erősen összeszorított kanóc | száma, mint a második esetben: 360.

Óránkénti fogyasztás: 57 gramm, i Fényintenzitás: 114 gyertya.

A kamrában uralkodó nyomás : 17:5 milli| méter.

Ha a lángzó hővezető képességét és a szívócső hosszát fokozzuk, akkor a kamrá- i bán uralkodó nyomás a 3 cm.-t, az óránkénti fogyasztás a 60 g-ot, a. fényintenzitás pedig 120 gyertyafényt is túlhaladhatja.

j- Szóval, a szokásos lángzónak világító hajtását- több, mint harmadával növelhetjük I csupán azáltal, hogy az eddigiektől termé- i szetesen, nagyon különböző föltételek kö| zött, az új ezüst-csőnek hosszát és az ebbe foglalt kanóc szálainak összeszorítását szabályozzuk.

A gyakorlatban az újezüstcsövet és aka! nócot eddig csak annak a gyakorlati föltéj telnek megfelelő hosszban készítették, hogy ! a kanóc a forgalomban lévő, rendszerint

nyomja