46348. lajstromszámú szabadalom • Boríték nélkül továbbítható levélpapír
perforációra kerülnének s ez az (5, 6) fiilek behajtása alkalmával esetleg meggyöngíttetnék. így azonban, ha az (1) mezőt kicsit nagyobbra hagyjuk, akkor az összehajtott mezők szélei csak az (s)-sel jelzett vonalig érnek s ennélfogva nem gátolják a fülek behajtását. Ugyanez okból s különösen arra az esetre számítva, hogy esetleg több levelet vagy mellékleteket kell összecsomagolnunk, a7. (1) mezőt még valamivel nagyobbra is készíthetjük, hogy a fülek behajtása nem a perforálás mentén, hanem közvetlen emellett, pl. a IV. ábrabeli részletrajzon fóltüntetett (t) vonal mentén történhessék ; ez esetben a füleket ezen (r) vonal mentéu célszerű már gyárilag előhajtogatni. A lezárt levél fölbontása már most igen egyszerűen a perforált helyeknek fölfeszítése által történhetik, amennyiben újjunkat, írónt, tollszárat vagy bármily más tompa szerszámot a II. ábrán látható (x) nyíl irányában bevezetve, azt a perforáció mentén végighúzzuk. Egy ily fölszakított és kiterített levél a III. ábrán van föltüntetve; amint látható, a leszakított (5, 6) fülek a (2) mező hátlapján maradtak, ez utóbbit az (1) mezővel egyenlő nagyságúra egészítik ki úgy, hogy a levél teljesen szimetrikus s igen tetszetős alakot nyer. Az V. ábra egy háromszor összehajtandó, füllel biró levélpapírt mutat, amelynél a (3. 4 és 5, 6) mezőket egymásután az (1, 2) mezőkre s azután (4, 2, 6) mezőket együttesen az (1) mező felé hajtjuk, mire a levelet a (7) fül fölhajtása és leragasztása által lezárjuk. Hasoidó a IV. ábrabeli alak, amelynél a (3, 4) mezőket az (1, 2) mező felé, azután a (7, 8) mezőket az (5, 6) felé és ez utóbbi négyet együtt az (1, 2) felé hajtjuk s végül a (4, 2, 6, 8) mezőket is az (1) mező felé hozzuk. A VII. ábra egy, az eddigi zárt levelezőlapokhoz hasonló levélalakot mutat, amelyet ugyanis egyszer (kétrét) kell összehajtani ; ez három leragasztandó füllel bír, szemben az eddigi, köröskörül perforált és egymásra ragasztandó és együttesen leszakítandó szegéllyel biró levélalakkal. Ennél különösen az jellemző, hogy valamelyik fület, pl. a fölső (10) fület, avagy amint az a rajzon példaképen van ábrázolva, a két oldalsó (8, 9) fület valamivel rövidebbre képezzük ki, oly célból, hogy a zárt lavél ne legyen köröskörül végig elzárva, hanem, hogy azon az (a, b) helyeken egy egy kis rés maradjon, amelyen át a levél két lapja közé tollszárral vagy effélével a perforáció fölszakításának megkezdhetése végett be lehessen nyúlni. Ugyanezt elérhetjük azáltal is, ha a füleket teljes hosszúságukban meghagyjuk ugyan, de egy helyen, (pl. a-náí) nem eny. vezzük. Ez utóbbi kivitelt még olykép is módosíthatjuk, mint a VIII. ábrán látható, hogy t. i. csak a két oldalsó fület legyen szükséges leragasztani. Eszerint ezt a két fület egy külön lehajtandó, de írásra nem szánt (4) mező két oldalán rendezzük el. Két, írásra szánt mező helyett azután többet is alkalmazhatunk egymás alatt, amelyeket az összehajtogatásnál az (1) mező felé hozva, ezekre ráhajtjuk a (4) borítórészt és ennek füleit az (1) mező hátlapjára leragasztjuk. Az ily leveleket puszta kézzel a (4) lap alá nyúlva téphetjük föl. Természetes, hogy a leírtakon kívül a találmányt még sokféle alakban foganatosíthatjuk, amelyeknek azonban valamennyinek közös jellemző vonásuk az, hogy az összehajtogatott levél azon o’dalán, ahol az nyitott, vagyis ahol szabad szélek mutatkoznak. egy vagy több perforációval ellátott fül van elrendezve, amellyel ezen nyitott szélek biztosan lezárhatók, de emellett még is könnyűséggel fölbonthatók. A találmánybeli levélpapír előnyei a következők : . a külföldre nézve, hogy nem kell külön borítékot beszereznie, azt az illető levélhez kiválogatnia és a levelet belecsomagolnia; elesik tehát a boríték beszerzési költség, a csomagolás körüli időveszteség és az elcserélés veszélye; a címzettre nézve viszont mindenekelőtt NYOMD-
