46346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés galvánelemek működtetésére
lyának falában lévő lyikacsos helyeken át vezettetik be. Ezáltal az elektróda pl. a szentest mindkét fölülete hatásos lehet, mivel a polarizáló gázok eltávolíttatnak. Az elem zárt is lehet. A depolarizálás céljából bevezetett levegő egyidejűleg finoman elosztott állapotban az elembe jut, mivel az elektrolittal j a szén (negatív elektróda) pórusain nyomul . át és emellett egész oxigéntartalmát le- j adja. A belső ellenállás is csekély. Hőképző ■ elemeknél pl. krómsavelemeknél azonkívül j a zavaró fölmelegedés is csökkentetik. To- ; vábbá az elektrolitnak az elektróda póru- l sain való átáramlása által az elektróda de- | polarizáló folyadékkal telíttetik, a képződő ; reakciótermékek és kivált anyagok oldatnak és elmosatnak, még pedig csekély nyo- ■ más alatt, ami által a reakciótermékek könnyen eltávolíttatnak szemben az eddig : alkalmazott, légnyomásnak kitett elemek- , kel, melyeknél a reakciótermékek csak tökéletlenül távolíttattak el, míg a légköri nyomásnál magasabb nyomás alatt álló elemeknél egyáltalán nem voltak eltávolíthatók. Az u tóbb említett elemeknél a belső ellenállás hirtelen növekedése következté- : ben tudvalévőén polarizáció áll be. Ezen polarizáló gázok (pl. hidrogén) a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál nem ve- - zettetnek el, hanem a széntest belsejében, illetve a negatív elektróda pórusaiban hasznos árammá égettetnek el. A vákuum alkalmazása csoportos telepeknél is lehetővé teszi közös folyadékvezeték és szívóvezeték elrendezését. Ezenkívül az elemek is könnyen kiüríthetők, amennyiben a szívás megszűnése után a fölszívott folyadék önsúlya következtében ; magától kifolyik. Igen magas elemek előállítása is lehetséges, aminek eddig az állott útjában, hogy a magas elektrolitoszlop alkalmazása folytán az alul képződő gázok nehezen távozhattak el és ezáltal nyomásképződést és polarizációt idéz.ek elő. Már ezen egy okból se lehetne oly elemet zárni, melynél a depolarizáló elektrolit a pórusokon keresztülszorít tátik. Itt ugyanis, csoportos telepet véve tekintetbe, a folyadék közös elvezetése csak igen szűk csövek segélyével történhet, mert különben az ismeretes íolyadékelzárás és ennek következtében nagy áramveszteség lép föl. Vékony csövek alkalmazása esetén azonban a folyadéktorlódás következtében az egész elem oly magas nyomásnak van kitéve, hogy a képződő áram a polarizáció következtében teljesen hasznavehetetlenné válik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás kivitelére szolgáló galvánelem foganatosítási példája van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán függélyes metszetben, a 2. ábrán pedig az 1. ábra A—B vonala szerint vett vízszintes keresztmetszetben. Az áramcellát a szájnyílásaival két ellenkező irányba 'torkoló (2, 3) üregrendszerrel ellátott (1) széntest képezi. A cellaoldalait a (4, 5) lemezek zárják. A (2) üregekbe a (6), a (3) üregekbe pedig a (7) cinkelektródák vannak helyezve. A (4) lemezzel a (8) vákuumvezeték áll kapcsolatban, míg az (5) lemezhez a (9) bevezető cső van erősítve. Ezen elrendezés által két, egymástól szénfalak által elválasztott rendszer keletkezik. A (7) cinkelektródától a (10) áramvezeték, az (1) széntesttől pedig a (11) vezeték ágazik le. Az (1) széntest külső oldalfalai a (12) burkolattal úgyvan- i nak légmentesen elzárva, hogy csak az alsó (3) üregekhez legközelebb fekvő (13) hosszsávok feküsznek, szabadon úgy, hogy a le' vegő csak ezen helyeken hatolhat a (3) üre- i gekbe. Az elektrolitikus folyadék a (9) csö' vön vezettetik be. A vákuumnak a vákuum- i készülékkel összekötött (8) cső útján való ‘ képzésénél úgy az elektrolit, mint a levegő szívással az alsó rendszerből akkép szívaj tik a fölsőbe, hogy mindkettő keresztül! hatol a szénválaszfalakon és emellett afa- i lak pórusaiban lerakodó kivált anyagokat elmossák. Szabadalmi igények. 1. Eljárás galvánelemeknek légdepolarizáció és az elektrolitnak depolarizáló folyadékon történő átszívása segélyével való működtetésére, azáltal jellemezve, hogy a légmentesen elzárt elem lyukacsos pozitív sarkelektródájának egyik oldalán légritkítást létesítünk, amiáltal az ennek következtében a másik oldalon keletkező túlnyomás az ott lévő elektrolitikus folyadékot levegővel vagy más depolarizáló gázzal keverve, a pozitív sarkelektróda pórusain átvezeti, amivel egyidejűleg a gáz (levegő) az elektrolit vezetékének a. gázzal érintkező lyukacsos helyén az elektrolitikus folyadékba szívatik és ezzel bensőleg kevertetik. 2. Berendezés az 1. igényben védett eljárás kivitelére diafragma nélkül való egyfolyadékú elemeknél, azáltal jellemezve, hogy az elemet a (2, 3) üregrendszerekkel ellátott, pozitív sarkelek-i 3. tróda gyanánt szolgáló (1) széntest alkotja, melynek üregrendszereiben a (6, 7) cinkelektródák vannak elrendezve úgy, hogy az egyik oldalon való szívó hatás következtében a levegővel kevert elektrolitikus folyadék a másik oldalról a széntesten keresztül a (2) üregekbe lép. A 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a széntest külső fölülete azon (13) helyek kivételével, melyek az alsó (3) üregek keskeny oldalaihoz legközelebb fekszenek, légmentesen be van vonva úgy, hogy a külső levegő csakis a (13) helyeken hatolhat finoman elosztott állapotban az alsó rendszerbe, illetve az ebbe beszívott elektrolitikus folyadékba. (í rajzlap melléklettel.) PAILA8 AR8A8ÁG NYOWOA^. juOAP€6 l
