46342. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sínfékekhez
két (g) keréktengelyének egymástóli távolságától; a (c, cl) kerekek egymástóli távolsága a pályán lévő legerősebb görbületeknek megfelelően, kellő kis méretűre vétetik úgy, hogy :a féksaruk a görbületekben sem kerülnek a sinek síkján kívül. A két (b, bl) hossztartó haránttartók által vázzá egyesíthető, mely esetben célszerűen magát a vázt kötjük össze a járművel, ill. a járműkerettel beállíthatóan. A fék tetszés szerinti módon működtetett féket képezhet. Ha a féksarú a jármű fékezése céljából a sínre . lesülyesztetik, akkor a féksarúnak a sínen való súrlódása magára a járműre közvetlenül vagy a (b, bl) hossztartók segélyével vitetik át. A jelen esetben egy elektromágneses fék van föltüntetve, mely ismert módon egy féksarúból áll; ez a féksarú két (h) kiugrással bír, melyek egy, a járművön közvetlenül vagy közvetve megerősített (i) toldatkét oldalán vannak elrendezve, és a fáksarúnak a sínhez való szorításánál (a haladási irányhoz képest) a toldat egyik oldalához nyomatnak. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alak oly berendezést mutat, melynél a (b, bl) hossztartók mellső vagy hátsó (c), illetve (cl) vezetőkerekét a jármű egy kerékpárja, ill. a féksarút tartó váz egyik keréktengelyét a jármű egyik tengelye helyettesíti. (k) a jármű egyik keréktengelyét, (o) , az ezen tengelyen ülő futókerekeket és (cl) a hossztartók két vezetőkerekét jelöli. Ha a hossztartók vázzá vannak egyesítve, akkor a két (cl) kerék célszerűen egy közös tengelyre van erősítve. Mindegyik hossztartó csuklósán van a hozzátartozó két (o, cl) vezetőkerékkel összekötve. A csuklós összekötések gyanánt különösen egyetemes csuklók lalkalmasak. Ezek egy, a hossztartóval összekötött (1) kengyelből állnak, mely egy, a keréktengelyen, illetve a kerékcsapon ágyazott, forgatható, eltolás ellen biztosított (n) gyűrű két szembenálló (m) csapját körülfogja. A 4. ábrán oly járművek részére való berendezés van föltüntetve, melyek földalatti áramhozzávezetéssel, illetve földalatti áramszedőkkel vannak ellátva, (o) a jármű : két kerekét és (p) a mellső, illetve hátsó járműfél földalatti áramszedőjét jelöli. A ! féksaruk a (b, bl) hossztartókon vannak megerősítve, melyek a már említett módon a jármű (o) futókerekeivel, illetve egy (k) tengelyével vannak összekötve. Ennél a példánál a két hossztartó közül csak a ! (p) áramszedővel szemben fekvő (bl) hossztartó van (cl) vezetőkerékkel ellátva, míg a másik (b) hossztartó nincs vezetőkerékkel fölszerelve, mert az utóbbi részére szükséges helyet a (p) áramszedő foglalja el. A (b) hossztartót a (q) haránttartó a (bl) hossztartóval összeköti és így az utóbbi a (b) hossztartót vezeti, mimellett a (q) haránttartó a (d) járműkereten célszerűen pl. görgők segélyével van alátámasztva, illetve vezetve (4. ábra ¡fölső fele és 5. ábra). Ennél a kiviteli alaknál az az (al) féksarú, amelyik a (cl) vezetőkerékkel ellátott (bl) hossztartó oldalán fekszik, állandó magasságban tartatik a sín fölött, míg a másik (b) hossztartón elrendezett (a) féksarúnál, a hossztartónak a járművön való alátámasztása folytán, a síntől való függélyes távolság a jármű terheléseivel, illetve rázkódtatásaival változik. Ezt azáltal kerülhetjük el, hogy a nem vezetett (b) hossztartót a (cl) görgő által vezetett (bl) hossztartóval összekötő (q) haránttartót nem a járműkereten, hanem egy, a (k) járműtengelyek által hordott (s) tartón eltolhatóan támasztjuk alá (4. ábra alsó fele) és így a haránttartó a járműkeret terheléseitől független marad. Már ismeretesek oly sínfékek, melyeknél a sínfék a sínhez szorítva oly módon működik, hogy féksarúkat vagy a féken lévő pótsínsarúkat szorít a kerekekhez és pedig a sínsarúnak a kocsihoz képest való hosszirányú mozgása által. A találmány tárgya úgy ezekhez a fékekhez, mint azon fékekhez is alkalmazható, melynél a sínsarú képezi az egyedüli fékező eszközt. Szabadalmi igények. 1. Berendezés sínfékeken, jellemezve azáltal, hogy az (a, al) féksaruk a járművel beállíthatóan összekötött, adott NYOMDA
