46330. lajstromszámú szabadalom • Elektromosan hajtott kocsisor

— 6 elérése céljából minden kocsinál a mellső és a hátsó tengely az 1. és 2. ábrákban föltüntetett módon egymást keresztezően elrendezett (z) vonórudak vagy más hasonló­képpen kényszermozgásúan ható hajtó ele­mek útján egymással össze van kötve. Ha tehát a kocsi mellső tengelye a (d) kap­csoló rúd útján bizonyos szöggel elforgat­­tatik, akkor a 6. ábrában föltüntetett mó­don a hátsó tengely is ugyanakkora szög­gel, de ellenkező irányban forgattatik el. Ezen elrendezés a kényszermozgású kap­csolás folytán a keréknyom változatlansá­gát is előnyösen biztosítja, különösen akkor, amikor az egyik kerék valamilyen aka­dályba. pl. kőbe stb. ütközik, mert ilyen­kor az ütközés folytán nemcsak az egyik, hanem a másik tengely is elállíttatik. A 12. és 13. ábrák a gépkocsinak és egy vontatott kocsinak egy másik foganatosí­­tási alakját kissé nagyobb léptékben láttat­ják. Mindkét kocsi szimmetrikusan van szerkesztve és teljesen egyforma csínnal bír, a mellső és hátsó tengelyt hajtó és irányító szerkezet szintén egyenlően van kiképezve. A gépkocsin mindegyik tengely egy-egy (o) kézikerék és egy-egy (p) hajtó lánc segélyével egymástól függetlenül vezé­relhető. Az (A') mellékkocsin az irányító kerekek az 1. és 2. ábrákban föltüntetett (z) vonó rudak helyett az (s) kúpkerekek és a (t) tengely útján vannak kényszermozgá­súan összekötve. A gépkocsi továbbá akként van berendezve, hogy az nemesek az (o kerekek utján a kocsivezeto altal, hanem a hozzákapcsolt vontatott kocsi segélyével is ha az utóbbi elől jár, önműködően vezérel­hető. Ezen célból a (d) vezérlő rúd nem csak az azt a kocsihoz kapcsoló elemek ke bír. hanem akként is van kiképezve, hogy az úgy normális (teljes vonalakkal föltün­tetett). mint fordított (vonalkázottan föltün­tetett) állásával kapcsolható be. Ekként el­érjük azt, hogy a vonat visszajáratása cél­jából nem szükséges a gépkocsit áttolatni, mert ez az előtte járó kocsi nyomát von­tatott kocsi módjára követi. Ennélfogva a gépkocsi nemcsak a vonat elején, hanem annak közepén, sőt végén is járhat; a vonat esetleg két gépkocsi segélyével is vontat­ható. A vonatot végül akként kell berendez­nünk. hogy lehetővé tegyük annak kényel­mes rendezését is. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a besorozandó kocsit hosszabb, hajlékony kábel segélyével az áramot szolgáltató géppel kötjük össze, miként azt a 8. ábra vázlatosan láttatja, ahol is az (M) gépkocsihoz az (A', A") von­tatott kocsik vannak kapcsolva. Az (A"', A!'", A'"") kocsikat már most az eredmény­vonallal föltüntetett görbe mentén akként kell egyenként vagy együttesen a vonathoz kapcsolnunk, hogy az utóbbit ne kelljen elmozgatni. Ezt a hajlékony (R) kábel segé­lyével érjük el, melyet egy, a gépkocsin elrendezett csévéről lefejtve az, (A"') mel­lékkocsihoz vezeti. A kocsiba ekként beve­zetett áram a kocsinak elmozgását idézi elő. Ha a vonat egyes kocsijainak rendezé­sét oly nagyobb távolságon kell eszközöl­nünk, melyen az áram szabályozása céljá­ból a vontatott kocsiról a gépkocsival való érintkezés már nem lehetséges, akkor az (R) kábelnek szabad végét a 9. ábrán föl­tüntetett módon az (F) menetkapcsolóval látjuk el, melynek segélyével a kocsifékező (S) ülésén helyet foglaló kezelő a vontatott kocsi motorját kezeli. A jelen találmány tárgyát képező vonat első sorban sín nélküli útakon való közle­kedésre van szánva, berendezései azonban a leírtakhoz hasonló előnyökkel síneken járó vonatoknál is alkalmazhatók anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények. 1. Elektromosan hajtott és egy vagy több hajtótengellyel ellátott kocsisor, jelle­mezve minden egyes hajtótengely elektro­motorjai és hajtóművei számára elren­dezett és a vonatnak összes bajtókerekein üzemközben lehetőleg egyenlő kerületi erőket előidéző, különben ismert szer­kezetekből álló berendezés által. 2. Az 1. alatt igényelt kocsisornak egy foganatosítási alakja, melynél a hajtó­kerekek külön-külön egy-egy főáramkörű H/C

Next

/
Thumbnails
Contents