46327. lajstromszámú szabadalom • Gép tárgyak csomagolására
a munkás által a (13 és 14) síneken egy- I más mellé sorakoztatott (x) darabok a (14) siti által fokozatosan előre mozgattatnak és ' a mindenkori mellső (x) darab a (11) asztal fölé vezetett staniolszalagra f'ektettetik és a (31) ütközőig vitetik. 2. A lehúzóberendezés (1., 2., 3. és 6. ábrák). A szalagai.tkú (32) staniollemez, melyből az egyes burkolatok vágatnak, a (33) készlettekercsre van föltekercselve (3. ábra), mely utóbbit a (11) asztalon megerősített (34) kar tart. A tekercs előtt a (11) asztalon ismert módon egy kétkarú (35) emeltyű van ágyazva, mely két (36) görgőt tart, melyek a (32) szalag lehúzásánál e szalaghoz annak két oldalán hozzáfekszenek. A (35) emeltyű a (7) fogaskerékről, illetve ennek (37) görbe hornyától (6. ábra) kapja lengő mozgását, mely horonyba az (^alapzaton ágyazott (38) emeltyű egy görgővel bekapaszkodik. A (38) emeltyűvel egy (39) rúd van összekötve, mely a (35) emeltyű tengelyén ülő 40 karral csuklós kapcsolatban áll. Ha, a (35) emeltyű a 3. ábrán föltüntetett helyzetbe lengettetik, akkor a (11) asztal fölött fekvő szabad végén a későbbiekben leírt szorítóberendezés segélyével fogvatartott staniolszalag a (33) tekercsről bizonyos hosszúságban lehúzatik, míg a (35) emeltyűnek az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe való visszalengésénél a lehúzott szalagrész szabadon lefügg és a szorítóberendezés által szabaddá téve, a fogóval tovavitetik. 3. A szorítóberendezés (2., 3. és 5. ábra). E berendezéshez a (11) asztal tartozik, mely a fölötte vezetett (32) staniolszalag szélességében ki van vágva és az (1) alapzaton megerősített két függélyes (41) keretlemez egyikén van megerősítve. A (11) asztal fölött egy, a staniolszalag mozgási irányára harántirányban fekvő (42) szorítópofa van elrendezve, mely a (43, 44) szögemeltyű (43) karján mozgathatóan van ágyazva. A szögemeltyű másik (44) karja görgővel van ellátva, és ezzel a görgővel a (45) vonorúgó hatása folytán egy, a már említett (15) tárcsán elrendezett (46) bütyök pályájában tartatik, mi mellett a (46) bütyök ugyanazon oldalon van elrendezve, mint a táplálóberendezés (16) bütyke. A (43, 44) szögemeltyűnek ebben a helyzetében a (42) szorítópofa a (45) rúgó hatása folytán az asztalon vezetett staniolszalagra fekszik és ezt fogvatartja. Mihelyt a (15) tárcsa forgásánál a (46) bütyök a (43, 44) emeltyűre hatást fejt ki és ezt elforgatja. a (42) pofa a staniolszalagot szabaddá teszi. 4. A levágóberendezés (2., 3. és 8. ábra). Ez a berendezés ismert módon egy ollóból áll, melynek két (47) és (48) pengéje a (11) asztalt tartó (41) kertlemezen forgathatóan van ágyazva és a (15) tárcsán kiképezett (49) görbe horonytól kapja nyitó- és zárómozgását. A (49) horonyba egy, a (41) lemezen ágyazott (50) emelyű görgője (8. ábra) nyúlik be, mely emeltyű a két ollópengével (51) i rudak által van összekötve. 5. A fogó (1.. 2., 3., 8., 10. és 11. ábra). A fogó a (11) asztallal szemben van elrendezve és vízszintesen ide- és odamozgatható. A fogó egy fölső és egy alsó pofával bír, melyek az egymással forgathatóan összekötött (52), illetve (53) karokkal egy darabot képeznek és két-két egymás mellett fekvő (52'), illetve (53') fogókkal bírnak. A karok egy-egy csuklós darab által egy (54) kétkarú emeltyűvel vannak összekötve. mely az (55) szánon van ágyazva. Az (55) szán egy, a másik (41) keretlemezen megerősített (56) vezetékben van vezetve. Az (53) fogókar egy görgő segélyével egy, az (56) vezetéken (57)-nél forgathatóan ágyazott (58) kulisszában van vezetve, mely kulissza az (59) rúgó hatása által az (56) vezetékhez fekszik. A fogó a (9) tengelyre erősített (60) tárcsáról kapja ide- és odamenő, valamint zárómozgását. Az ide- és odamenő mozgás az oldalt alkalmazott (61) görbe horonyról és a zárómozgás a (60) tárcsának (62) kivágással ellátott kerületéről vezettetik le, mimellett a (61) horonyba egy az (1) alapzaton ágyazott (18') tengelyen lazán iilő (63) emeltyű görgője kapaszkodik, mely
