46292. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás rézsútosan álló görgőkre támasztott forgódobok számára

A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra részben oldalnézet, részben metszet, ahol is az alsó görgők közül az innenső, a fölső görgők közül a túlsó van föltüntetve. A 2. ábra négy görgőt föltüntető fölülnézet. A 3. ábra a dobot és egy görgőpárnak ágyazását nagyobb léptékben, részben metszetben, részben végnézetben láttatja. A 4. ábra két görgőcsapágyat láttat fölülnézetben, ahol is a baloldali csapágynál csak a talplemez van föltüntetve, a jobboldalinál pedig a görgő tengelyirányú metszetben van ábrázolva. Az (1) talplemezen (2. ábra) a (2) csapágylemezek a (3) csapok körül elforgathatóan vannak elrendezve. Ezen csapágylemezek a (4) karokkal vannak ellátva, melyek az (5) rudak segélyével akként vannak egymással összekötve, hogy a négy csapágylemez a (3) csapok körül csak egyenlő lengéseket végezhet. A (2) csapágylemezek a tulajdonképeni (6) csapágybakokat a (7) hengeres vezetékben (4. ábra) támasztják alá. Ezen hengeres vezeték görbületi középvonala oly síkban fekszik, mely a (8) dobtengelyen (3. ábra) és a (9) görgőtengelyen fektethető át akkor, mikor e két tengely egymással párhuzamos helyzetben van. A (7) vezetéknek görbületi sugara a (11) görgőnek és a (12) forgó dobnak (10) érintkezési pontján megy át. A görgőnek (6) csapágybakja tehát a (7) vezetéken eltolódhatik és ekként a görgő beállhat. A csapágybak a (7) vezetéken kívül még a (13) ellentámasztékokhoz fekszik, melyek főleg annak biztosítására szolgálnak, hogy á szögállás változásakor a támasztó görgők tengelye a'(2) lemezzel azonos elforgást végezzen. Ezen ellentámaszok akként vannak elrendezve, hogy mikor a (8, 9) tengelyeket párhuzamos helyzetbe hozzuk, akkor az előbb említett föltétel, hogy t. i. a (8, 9) tengelyeken átmenő sík a (7) vezetéknek középvonalán is átmenjen, ki van elégítve. Az egyes csapágylemezeknek a közös talplemezen való elforgására szolgáló (3) csap tengelye szintén a (12) forgó dobnak és a (11) görgőnek (10) érintkezési pontja alatt fekszik. Ekként a dob elforoghat anélkül, hogy a támasztási pont megváltoznék és hogy a dob a görgők elforgása folytán megemeltetnék vagy elsülyesztetnék. A megadott geometriai föltételek alapján a találmány célja a legpontosabban érhető el. A gyakorlatban azonban a geometriai pontosságtól bizonyos határok között természetesen el lehet térni. Világos, hogy a két elrendezés, nevezetesen az egyes támasztógörgőknek elrendezési módja és a görgőknek kényszermozgású rudazattal való összekötése külön-külön is célszerűen foganatosítható, hogy azonban azoknak együttes alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy azok egymást hatásosan támogatják ós így a .teljes célnak elérését teszik lehetővé. A (6) csapágybakoknak a (7) hengeres vezetékeken való önműködő beállása abban az esetben is előnnyel jár, midőn a kemencét nyugalmi állapotában is fűtik oly célból, hogy az az újból való üzembehelyezés előtt ne hűljön ki. Ebben az esetben ugyanis a kemencének, fölső része sokkal forróbb lesz, mint annak alsó része,:minek folytán a kemence meggörbül; a támasztó görgők már most ezen alakváltozásnak megfelelően állnak be. A találmány tárgya akként is foganatosítható, hogy a dob és a görgő közötti támasztási pont, mely a föltüntetett foganatosítási alaknál változatlannak van föltételezve, a görgők szögállásának beállításakor eltolódjék ; ebben az esetben a görgők csapágybakjai és azoknak vezetéke természetesén megfelelően módosítandók. Lehetséges továbbá oly foganatosítási alak is, melynél a támasztó görgők, melyek a föltüntetett foganatosítási alaknál a dob súlyának hatása alatt önműködően állDak be, a talplemez szögállásának módosítása alkalmával kényszermozgásúan állíttatnak be akként, hogy a görgőtengelyek csapágy-