46285. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lőfegyverek detonációjának csökkentésére
_ 2 -a löveg útjával koaxiális gyűrűt képeztek, spirális keresztmetszettel bírtak s szűk nyílásuk a cső závárzata felé fordult úgy, hogy a gázok körvonal körül örvényeitek, addig a jelen foganatosítási alaknál az egyes elosztók nem képeznek gyűrűt, amennyiben (el) nyílásuk helyzete úgy az elosztókhoz, mint a (d) hüvelyhez viszonyítva excentrikus, mimellett az (el) nyílással szomszédos részek nem képeznek — mint az eddigi szerkezeteknél — csonka kúpot, hanem részben el vannak torzítva, azáltal, hogy (e2)-nél előre, vagyis a lövedék mozgásának irányába vannak hajlítva, nem pedig a závárzat felé. A gázoknak az a része, mely a szabályos csonka kúpfölületre ütközik, ismert módon téríttetik a gyűrűs kamrába s ott örvénylő mozgást végez ; azon gázrészek ellenben, melyek az előrehajlított (e2j részre ütköznek, a lövedék útvonalába tereltetnek s ezáltal beleütköznek a lövedéket követő, még nem csökkentett energiájú gázmagba úgy, hogy ezen gázmag egy részét a következő elosztó már elfogja; elősegíti ezt még az a körülméiiy is, hogy az (e2) fölület által eltérített gázok iránya majdnem érintős a következő elosztó szabályos fölületéhez; a gázok ilyen irányú eltérítése folytán az egyes rekeszekben nemcsak örvénylő mozgás fog végbemenni, hanem keringő mozgás is, még pedig az elosztók öblei mentén a tok (képzelt) tengelyével koncentrikusan. Ezen két mozgás természetesen összetevődik és energikusan emészti föl a gázok eredeti erejét. Az egyes elosztók lövedék-átbocsátó nyílásának excentricitása folytán az egész halkító tokostól excentrikusan erősíthető a fegyvercsőre úgy, hogy a halkító főtömege a a fegyvercső tengelye alatt foglal helyet; ennek következtében a halkító fölső része csak kevéssel nyúlik a puskacső fölső lapja fölé úgy, hogy az irányzékot nem takarja el, ennek új beállítása tehát nem szükséges. Az elosztók nyílásainak excentricitása azonban első sorban arra szolgál, hogy a gázo.kat hatékonyan kényszerítse keringő és örvénylő mozgásra s ezáltal energiájuknak elvesztésére, mely feladat elérését a gázokat eredeti irányukból elterelő ferde fölületek is elősegítik. A 4. és 5. ábra egy másik foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a lövedékátbocsátó nyílások szintén excentrikusan vannak elrendezve s a gázok úgy irányíttatnak, hogy a lövedéket követő gázmagot oldalt tereljék. Ezen halkító működése az imént ismertettői csak abban különbözik, hogy az egyes rekeszekbe került gázok nem egy gyűrű körül végeznek örvénylő mozgást, hanem a halkító hossztengelye körüli forgómozgásra kényszeríttetnek. A (d) hüvelybe a (h) tárcsák vannak elrendezve, melyek az excentrikus (hl) nyílásokkal bírnak, mimellett mindegyik tárcsa a nyílás szomszédságában a (h2) terelő fölülettel van ellátva, mely a reá ütköző gázokat a csőtengely felé és előre tereli s ezáltal összeütközésbe hoz^a a lövedéket követő még el nem osztott gázmaggal, mely ennek következtében fokozatosan eltéríttetik irányából és a következő rekeszekbe tereltetik. Az egyes (h) tárcsákat a (h3) gyűrűk tartják egymástól kellő távolságban. A 6. és 7. ábrákban föltüntetelt foganatosítási alak excentricitás nélkül éri el a gázok energiának tökéletes fölemésztését. A (d) hüvelyben elrendezett egyes (i) elosztók centrális (il) nyílása a lövedék útjával és a hüvely tengelyével koaxiális. Az (il) nyílások körül az elosztók a lövedék .iránya felé öblösítve vannak s ezen (i2j gyűrűs mélyedésbe az (il) nyílásig nyúló, ezen nyíláshoz viszonyítva lényegileg tangenciális (i3) terelőlapok vannak beerősítve. Ezen tangenciális lapok a gázokat a halkító hossztengelye körüli forgó mozgásra kényszerítik, mimellett az (i2) rész öble a gázok egy részét a hüvely tengelye felé tereli s ezáltal a lövedéket követő gázmagot az előbbi alakoknál leírt módon tereli el irányából. A leírt szerkezetek segélyével a lövéskor fejlődő gázok egész mennyisége jut fokozatosan egyes rekeszekbe s ezáltal energiájának és nyomásának oly tetemes részét veszti el, hogy a hüvelyből való kilépéskor kellemetlen zajt már nem okoz.
