46276. lajstromszámú szabadalom • Önműködő nyomásfokozatú vezérlés hydraulikus munkagépekhez

Megjelent 1909. évi augusztus lió ^5-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 46276. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Önműködő nyomásfokozatú vezérlés hydraulikus munkagépekhez. HUBEB CARL MAGÁNMÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 november hó 23-ika. Akkumulátorral és szivattyúval hajtott hidraulikus munkagépek gazdaságos működésének elérése céljából eddigelé egyenlő üzemvíznyomás meghagyása mellett a munkadugattyú fölületét több részre osztották el és a gépkezelő, a követelményekhez képest, az így létesített nyomásfokozatoknak egyikét vagy másikát kapcsolta be. A szerkezet által elérni szándékolt gazdaságosság azonban egyrészt a gépkezelőnek szabad mérlegelésétől volt függővé téve, másrészt pedig gyors üzemnél a kezelő egyáltalában képtelen volt a szerkezet által megadott előnyt kihasználni. A jelen találmány tárgya már most a nyomásfokozatoknak önműködő bekapcsolását célozza. A mellékelt rajzoknak 1. ábrája a jelen találmány szerinti vezérlésnek függélyes hosszmetszete, kovácsoló sajtón való alkalmazásában, a 2—5. ábrák ugyancsak függélyes hosszmetszetben különböző foganatosítási alaknak részleteit tüntetik föl. A vezérlő mű, mint a rajzból kitűnik, megterhelt dugattyúkból áll, melyeknek eltolása által nyittatnak vagy záratnak a szükséges beáramló vezetékek a megfelelő pillanatban. A berendezés legcélszerűbben a működési módnak ismertetése által magyarázható meg. A jelen találmány szerinti vezérműnél a gépkezelő, ill. folytonos működésnél a sajtó maga csak a legkisebb nyomási fokozatot kapcsolhatja be. A mindenkori raunkaperiodusnak megfelelő pillanatban önműködően áll be. Ezen folyamat az 1. ábra nyomán az alábbiakban van ismertetve. A gépkezelő közönséges vezérlőm ű segélyével nyomó vizet áramoltat be az (a) vezetéken át a nyomó hengernek fölső (b) részébe. Ezáltal a munkadarab addig sajtoltatik, míg a (b) térben és az (f) vezérműben bizonyos üzemvíznyomás áll be, mely képes a (g) vezérdugattyút lehúzó súlyt legyőzni és ezen dugattyút fölfelé nyomni. Ezen fölfelé való mozgás által a (c) hengertérnek az (s) alacsony nyomású, vagy szívóvíz vezetékkel való összeköttetése, mely (s) vezeték a nyomóvíz hatása alatt nem álló hengereknek töltésére szolgál, megszűnik és a nyomóviz a (h) csövön át a (c) térbe beáramolhat. A nyomóvíz már most nagyobb dugattyúfölületre hat és a kovácsolandó tárgyat jobban összenyomja. Ha ezen nyomás sem elegendő nagy az elvégzendő sajtolási munka számára, akkor a fokozatosan ismét az átvezérlési feszültségre jutó nyomóvíz a (k) dugattyút emeli föl, miáltal a nyomóvíz a (d) hengertérbe is bevezettetik.