46240. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges nitrogéntartalmú trágyaszer

tevékenysége által a ciánnitrogén is átmegy asszimilálható alakba, ami a ciánvegyületek ismeretes magaviselete folytáii egyáltalán nem volt előre látható. A találmány tárgyát tevő eljárásnak célja tehát az alkálifémek vagy alkáliföldfémek ciánidjainak hasznosítása trágyázási célokra és abban áll, hogy azokat egy vagy több amido (vagy imido) csoporttal összeköttetésbe hozzuk, miáltal elérjük, hogy ilyen vegyületek alakjában mérgezőhatást nem mutatnak és a szántóföldben a talajbakteriumok, nedvesség stb. behatása alatt összes nitrogénjukat asszimilálható alakban leadják, tehát a salétromhoz hasonlóan hatnak. Az ammóniák mellett és az ammóniákkal együtt a talajban való bomlásnál 1 mol. víz addiciója folytán hugyany keletkezése is föltételezhető, mely lassanként ismét ammóniákká alakul át. Az ekképen föllépő reakciók megadják a lehetőséget, hogy ezeket a nitrogéntartalmú vegyületeket a növénytáplálkozás céljaira, azaz nitrogéntrágya gyanánt alkalmazzuk a mezőgazdaságban. A ciánamidvegyületek hatását és haszonértékét összehasonlítva a mezőgazdaságban addig használt nitrogén trágyaszerekkel Dr. Wagner tanár, Darmstadtban és Dr. Gerlach, Posenben nagyszámú összehasonlító kísérletek alapján állapította meg, mely kísérletek úgy tenyészedényekben, mint szántóföldeken végeztettek. A végből, hogy tájékozást szerezzen a ciánamídovegyületeknek a talajban és a légköri befolyások hatása alatti kémiai és fizikai magaviseletéről, Wagner tanár Darmstadtban első sorban egy sorozat laboratóriumi kísérletet végzett. Az erre a célra . használt kálciumciánamid 20-41 % nitrogént és 40-75% kálciumot tartalmazott. Meg^llapíttatott, hogy részben igen tetemes nitrogénveszteség lép föl ammóniák fejlődése mellett, ha a mésznitrogénkészítményt megnedvesítve vagy kevés nedves homokkal keverve, lapos csészéken kiterítjük és hosszabb ideig a levegőnek tesszük ki. Ellenben nem lépett föl nitrogénveszteség, ha a nedves keverékhez szuperfoszfátot adtak. A mésznitrogénből fejlődő ammóniáknak salétromsavvá való átalakulása (nitrifikáció) nagyon kielégítő módon inén végbe az összes nitrogén 96°/o-áig, ha a készítményt elegendő mennyiségű termőfölddel keverték, illetve hígították. 100 rész mésznitrogén alakban lévő nitrogén ebben az esetben ugyanannyi salétromsavat adott, mint 100 rész olyan nitrogén, mely ammoniumsók alakjában van adva. Az előzetes elemzési kísérletek a tenyésztő edényekben és a szabad szántóföldön végzett trágyázási kísérletek által teljes megerősítést nyertek. A tenyésztési kísérletek akképen végeztettek, hogy különböző nitrogéntartalmú trágyaszerekkel, mint salétromsavas nátronnal, kénsavas ammóniákkal, Damaramezőguanoval, lützeli hústrágyával, deritőmedenceiszappal és a mésznitrogénnek nevezett nyers kálciumciánamiddal egyenlő mennyiségű nitrogén vitetett föl egyenlő nagyságú és egyébként is egyformán kezelt fölületre; mellette azután nitrogén hozzáadása nélküli kulturákat is foganatosítottak. A talaj könnyű homok volt; a tenyésztési kísérletekre répát, árpát és zabot használtak. A tenyésztési kísérletek eredménye az volt, hogy a mésznitrogén a mezőgazdaság számára használható trágyaszer, amely majdnem olyan jól kihasználtatok, mint a kénsavas ammón. Erre vonatkozólag az a föltétel, hogy az anyagnak lokális fölhalmozását ésfkorai, alászántását kerüljük. A hatás legjobban lép föl nem nagyon száraz homokos talajnál; fejtrágyázásra a mésznitrogén nem alkalmas, SZABADALMI IGÉNY. Nitrogénnek az alkáliföldek karbidjaira vagy karbid képző keverékeire melegben való behatása által kapott termékek alkalmazása trágyaszer gyanánt. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.