46199. lajstromszámú szabadalom • Kormányozható repülőgép

— 2 -aeroplan közvetlen folytatását képezik, azon­ban a (h) tengelyek elforgatása által beál­líthatók oly módon, hogy a nagy (d) aero­plan beállítása által elérendő hatást fokozzák. A kisebb aeroplánok beállítása követke­zőképen eszközölhető: Azon (i) kétkarú emeltyű, mely a mellső (k) sík (h) tenge­lyével van összekötve, lefelé (b)-nél az (m) kötél útján és fölfelé (e)-nél az (1) kötél útján szilárdan van az állvánnyal össze­kötve, míg azon (i) kétkarú emeltyű, mely a hátsó (j) sík (h) tengelyével van össze­kötve, fölfelé (c)-nél az (o) kötél útján, le­felé pedig (b)-nél a (p) kötél útján van az állvánnyal összekötve. Hasonlóan, mint azt a (k) síknál leírtuk, az egyik (r) oldalsík (i) kétkará emeltyűje az (u, v) kötelek útján van az (a) kerettel összekötve, míg a másik fq) oldalsík (i) két­karú emeltyűje a (j) hátsó síkhoz hasonlóan az (s, t) kötelek útján van rögzítve Ha a (d) aeroplan mellső része az (f) kö­tél mellső részére gyakorolt nyomás által lehajlíttatik, a (k) mellső sík és a (j) hátsó sík a (d) aeroplanhoz képest önműködően lehajolnak, mert az aeroplan mozgatása az (1, p) kötelekben húzást és az (m, o) köte­lekben lazulást idéz elő. A (d) sík forgatása által a (q, r) oldalsí­kok hasonlóképen mindketten fölfelé vagy lefelé vezettetnek. A rajzon föltüntetett foga­natosítási alaknál mindkét oldalsík fölfelé vezettetik, ha az aeroplan bal oldala lefelé vezettetik s a körülmények az oldalsíkok ily elforgatását szükségessé teszik, az oldal­síkok az állvánnyal még egy kötélsorozat * útján vannak összekötve. Ezen föl nem tün­tetett kötelek útján a (q) sík az (r) síknál ábrázolthoz hasonló módon van az állvány­nyal összekötve, az (r) sík összeköttetése pedig a (q) síknál ábrázolttal azonos. A két kötélsorozat közül természetesen mindig csak az egyik működhet. A gép következőképen működik: A (d) aeroplant úgy állítjuk be, hogy mellső vége kissé fölfelé mutasson, amiál­tal a (k) mellső sík és a (j) hátsó sík kissé az aeroplan fölé emeltetnek. Ha a csavart mozgásba hozzuk, a gép előre haladni igye­kezik; ha ez a mozgás már elég erős, a gép a (d) aeroplan fölfelé irányuló helyzete folytán fölemelkedik, amely hatás a még jobbban fölfelé irányuló két (j, k) sík által még növeltetik, mert ezek az aeroplant még jobban fölfelé forgatni törekszenek. Ha a megkívánt magasságot elértük, az aeroplant csaknem vízszintesre állítjuk és a meddig csak ezen magasságban akarunk megma­radni, az aeroplant csak hossz- és kereszt­tengelye körül állítjuk be, hogy a légnyo­más hirtelen változásnak hatását ellensú­lyozzuk. Az eddig alkalmazott rendszereknél az aeroplan idejekorán való beállítása, azaz széllökések hatásának ellensúlyozása igen nehéz volt, mert az aeroplan helyzetét rög­tön elhagyja. A jelen találmány tárgyát képező gépnél a stabilitás a szilárd állvány fölső részén alkalmazott megfelelő terhelés által lényegesen növeltetik. Ezen elrende­zés folytán az állvány, melyre a légnyomás az aeroplanra gyakorolt nyomáshoz viszo­nyítva, kevesebb hatást fejt ki, egyensúlyá­ból nem hozatik oly könnyen ki, minek folytán az aeroplan az állványt nem for­gatja el oly könnyen. Ennek következ­ménye, hogy ?.z aeroplan beállításához több időt nyerünk, mintha az aeroplan a gép fölső részében volna elhelyezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kormányozható repülőgép, melynek szer­kezete a levegőnél súlyosabb és mely aeroplan által szabályoztatik, jellemezve a függőlegesen álló szilárd keret által, mely alul és fölül alkalmas módon meg­terhelve és melyhez valamivel közepén fölül csavar és gömbcsukló útján egy sárkányalakú aeroplan van erősítve, mely megfelelő támasztó kötelek v (pardune) útján az aeroplant körülzáró szilárd ke­rethez képest meghatározott helyzetbe hozható. 2. Az 1. igényben védett repülőgép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az aeroplan merevítésért: és beállítására alsó részével az álvánnyal összekötött két kötél van elrendezve, melyek egyike

Next

/
Thumbnails
Contents