46114. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kézikalapács, ill. szerszám

szelep kisebbik fölületéhez vezet. A (cl9) vezeték oly helyen nyílik a henger hátsó végébe, hogy azt a dugattyú elzárja, mielőtt még a gyűrűs (ax) hoi'nyot födné. A részeknek a 3. és 5. ábrában látható helyzeténél a (D4) emeltyű működtetése és a (D) szelep nyitása folytán a nyomó közeg az (a) csatornába és innen a gyűrűs (al) horonyba áramlik, honnan az (e, c2, c4. c3, có és ax-en át) a henger hátsó végébe jut. A gyűrűs (ax) horony és a henger hátsó fala között levő tér arra való, hogy a benne összegyülemlő levegő légpárnát képezzen, nehogy a dugattyú a henger hátsó falához ütődjék. A gyakorlat azt mutatta, hogy indításnál az (ax) horony elegendő levegőt bocsát a dugattyú mögé arra, hogy azt a 3. ábrában föltüntetett ábrából az (ax) horonyig előre hajtsa. Munka közben pedig azt a henger hátsó végénél képződő légpárna hajtja vissza. Ezen körülmény folytán fölösleges, kogy az (ax) horony és a henger hátsó fala közötti térbe külön nyílást alkalmazunk a hajtóközeg bevezetése céljából. A dugattyú ily módon előre mozoghat az (ax) horonyig és midőn annak hátsó vége az (ax) hornyot elhagyja, a beáramló nyomóközeg a dugatytyút előrehajtja és az a szerszámra ütést gyakorol. A dugattyúnak előre menete alkalmával az előtte levő nyomóközeg egy része az (a8) kibocsátó nyílásokon át a szabadba tódul és midőn a dugattyú ezen (a8) nyílásokat elzárja, a még visszamaradt nyomóközeg az (a4) nyíláson és (a3) csatornán a szelepkamrában levő (c9) csatornába és innen a (cll) nyíláson, (alO) kamrán és (cl2) vezetéken át a (fi 13) gyűrűs térbe, innen pedig az (a5) főkibocsátó nyíláson keresztül távozik. Mihelyt a dugattyú hátsó vége az (a6) nyílást elhagyta, a nyomóközeg a henger hátsó részéből (4. ábra) az (a7) csatornán át közvetlenül a (C) szelep hátsó vége mögött levő (cl6) térbe tódul, itt a szelep nagyobbik fölületére hat és a szelepet a 3. ábrán látható állásból a 4. ábrán föltüntetett helyzetbe tolja. A szelep ekkor a (c2 ós c3) csatornák közötti összeköttetést elzárja, minek következtében a nyomóközeg nem juthat a (c6) csatornába, hanem az a (c7) nyíláson át a (C) szelep (c6) hornyába, innen pedig a (c8) nyíláson át a (c9 és a3) csatornákba és ezeken keresztül az (a4) nyíláson át a hengernek mellső végébe áramlik. Az így bevezetett nyomóközeg a dugattyút a 4. ábrán látható mellső állásból ismét visszahajtja, amikor a dugattyú mellső vége az (a8) nyílásokat szabaddá teszi, a nyomóközeg azokon keresztül eltávozik úgy, hogy ezután a dugattyú hátrafelé való mozgását nem a nyomóközeg behatása alatt, hanein azon mozgási energia vagy tehetetlenség következtében teszi meg, amelyet az alatt vett föl, amíg a nyomóközeg reá behatást gyakorolt. Amikor a dugattyú hátrafelé mozog, akkor a nyomóközeg a dugattyú mögötti térből az (ax) hornyon, (c5, c20 és cl5) csatornákon, a (cl3) gyűrűs téren és az (a5) kibocsátó nyíláson át távozik (4. ábra). Azon időponttól kezdve, midőn a dugattyú előremenő lökete közben az (A) hengerben levő (cl9) nyílást szabaddá tette, mindaddig, míg hátrafelé löketét csaknem teljesen befejezte úgy, hogy a (cl9) nyílást ismét elzárja, a gyűrűs (al) hornyon, a szűk (c23) csatornán, a (c21) vezetéken és a (cl9) nyíláson át nyomólevegő hatolt be a henger hátsó végébe (5. ábra). A dugattyú előremenetele alatt ezen nyomóközeg hozzájárni a dugattyú hajtásához. Ha az (A) henger hátsó végéből a hajtóközeg a már ismertetett úton távozhatik, akkor ez alatt a (cl9) nyíláson át beáramló hajtóközeg szintén a szabadba tódúl. A (c23) vezeték oly szűk, hogy azon keresztül csak kevés levegő áramolhat be, míg a (c21) vezeték és a (cl9) nyíláson olyan nagy, hogy azokon a légáram átvonúlhat anélkül, hogy a nyomás a (c21) vezetékben vagy a (c22) elágazásban emelkednék. A (c23)-ból jövő légáram ugyanis a (c21) csatornán és a (c22) mögötti (cl9) Dyíláson áthaladván, az (ax) hornyon, (c5) csatornán, (c20) hornyon, (cl4) csatornán, (cló) vezetéken, (cl3) téren és (a5) nyíláson át a szabadba távozik, tehát kifelé irányuló légáram keletkezik, amelynek injektorszerű hatása folytán a szelep kisebbik fölületére ható nyomás a légköri nyomás alá csökken,